Büszkék lehetünk különleges képességeinkre

Az évente megrendezett GSOF Europe kiállításnak és konferenciának idén Budapest adott otthont. A Hungexpo területén megrendezett eseményre 20 ország 40 kiállítója és 500 résztvevője érkezett. A háromnapos szimpóziumon elismert különleges műveleti szaktekintélyek előadásait hallhatták a résztvevők, valamint megtekinthették a hadiipari gyártók legújabb, a különleges műveleti képességekkel összefüggő innovációit. A látogatók első kézből szerezhettek információkat - többek között - a fegyver-rendszerekről és lőszerekről, a vegyi, biológiai, radiológiai, nukleáris és fokozott hagyományos fegyverek (CBRNE) elleni védőfelszerelésekről, a hírszerzési és felderítési, valamint optikai eszközökről, az úgynevezett C4ISR és pilóta nélküli rendszerekről, valamint az improvizált robbanószerek hatástalanításához használatos tűzszerész és a légi kijuttatáshoz szükséges, különleges felszerelésekről is.

A kifejezetten a különleges műveleti erőket a középpontban tartó rendezvényt meglátogatta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka, valamint helyettese, Sándor Zsolt altábornagy is.

Mint arra Szalay-Bobrovniczky Kristóf rámutatott: az elmúlt években súlyosan romlott a biztonsági helyzet Magyarország környezetében. Az országunkat ért kihívások között említette a koronavírus-járványt, az illegális bevándorlást, valamint az ukrajnai háborút. Emiatt a miniszter a honvédség készültségének növelését szabta feladatul a Magyar Honvédség Parancsnokságának. A miniszter hangsúlyozta, a kormány elkötelezett a különleges műveleti erők fejlesztése mellett.

„A magyar kormány büszke az ország különleges műveleti erőire, és fontosnak tartja ezen csapatok hozzájárulását a NATO tevékenységéhez, valamint a régió biztonságához” - tette hozzá Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

Mint mondta, véleménye szerint a rendezvény egyben a magyar különleges műveleti képességekkel rendelkező erőink fontos elismerése is.

„Úgy gondoljuk, ezen erőink hozzájárulása nem csupán a NATO képességeinek bővítéséhez nagyon fontos, hanem régiónk biztonságának erősítéséhez is. Az ország vezetése, a kormány és saját magam is továbbra is teljes mértékben elkötelezettek vagyunk a magyar különleges műveleti képességek fejlesztésével kapcsolatban, nemcsak Magyarországon belül, de a nemzetközi szerepvállalásaink helyszínein is” - szögezte le a miniszter.

Dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka hangsúlyozta: elsődleges cél, hogy a haderő minél több jól képzett, műveleti területre alkalmas katonával rendelkezzen. Mint mondta, ez a központi eleme a haderő fejlesztési programjának is.

„A közeljövőben csökkenteni kell a bürokráciát, az adminisztrációt és a különböző vezetési szintek létszámát azért, hogy legyen elég beosztásunk a végrehajtó egységeknél. Ez az, amit most is teszünk” - fűzte hozzá.

A parancsnok röviden ismertette a Magyar Honvédség átszervezésének főbb szempontjait és folyamatát is. Mint hangsúlyozta, a változások egyik fontos eleme a társadalom felé fordulás, hiszen csak a lakosság támogatásával lehet modern, ütőképes haderőt építeni, és az ehhez szükséges forrásokat biztosítani.

Sándor Tamás vezérőrnagy, a Magyar Honvédség Parancsnoksága különleges műveleti szemlélője arról szólt, hogy hazai szemszögből azért is fontos ez a nemzetközi szimpózium, mert a magyar különleges erőknek igen széleskörű kapcsolatrendszere van, mely Európán kívülre is elér, köszönhetően a világszerte közösen végrehajtott feladatoknak.

„Ez a rendezvény kiváló lehetőséget biztosított arra, hogy ne csak a hadseregen belüli kapcsolatokat tudjuk fejleszteni, hanem ki tudjunk nyúlni az ipar, az egyetemek, a tudásközpontok felé. Fontos, hogy megértsük: az ipar és a beszerzési folyamatok alapos ismerete szükséges ahhoz, hogy korszerű technikai eszközökkel, hatékonyan lehessen a különleges műveleti katonákat felszerelni. Meg kell tudnunk szólítani akár a cégeket, akár a védelemipari nagyvállalatokat és pontosan értenünk kell azt is, hogy a beszerzési folyamatokat hogyan hajtják végre” - világított rá a különleges műveleti szemlélő.

A konferencia tapasztalatai alapján kijelenthetjük: a magyar haderőfejlesztés megfelelően elégíti ki azokat az igényeket, amelyek az orosz-ukrán háború kapcsán megfogalmazódnak a NATO-n belül is. A 2016-ban elkezdődött folyamat segíti, támogatja a Magyar Honvédség fejlesztését, melyhez kapcsolódva a különleges műveleti képességfejlesztés is zajlik. Ez a háromnapos rendezvény kiváló alkalom volt arra, hogy egy kicsit körbe tekintsünk, hogy milyen lehetőségek vannak a további fejlesztésekkel kapcsolatban. Világosan kirajzolódott: a kommunikáció, az ISTAR (hírszerzés, felderítés, megfigyelés, célpontazonosítás) kulcsfontosságú képességek, melyek területén évről évre óriási előrelépéseket mutat be a védelmi ipar.