Carmina Burana Honvéd-módra
Szöveg: honvedelem.hu / MTI | 2008. január 10. 10:55A Budafoki Dohnányi Zenekar vasárnap esti, újévet köszöntő koncertjének műsora a zene és a tánc kapcsolatát mutatja be a Művészetek Palotájában. Először különböző tájak jellegzetes táncdallamai csendülnek fel, a második részben pedig a népszerű Carmina Burana, ez alkalomra készített új koreográfiával, a Honvéd Táncszínház művészeinek előadásában.
Zsuráfszky Zoltán, a produkció koreográfusa elmondta, hogy voltak aggályai, mert nagyon rövid idő jutott a munkára. A Carmina Burana talán a legnépszerűbb oratorikus alkotás. Csak Magyarországon több sikeres koreográfia ismert, például Markó Iván első műve vagy az újabb, 1995-ös győri változat, továbbá Juronics Tamás – Zsuráfszky Zoltán véleménye szerint – nagy hatású munkája, amelyet a Szegedi Kortárs Balett számára készített.
A Honvéd Táncszínház vezetője, mivel a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben nincs látványos díszlet állítására lehetőség, az emberek által alkotott térformákkal kelti életre a zeneművet.
A Carmina Burana latin és német nyelvű versfüzér, az egyik első világi és nem liturgikus szöveggyűjtemény. A 20. századi zeneszerző, Carl Orff háromrészes kompozíciójának első tétele a tavaszvárást jeleníti meg, a második egy kocsmajelenet, a harmadik a szerelemről szól. Nagy kórustétel fogja közre az egész művet, a mottószerűséget mozgásban is megtartja a koreográfus, a táncosok hatalmas hajó körvonalait formázva siklanak be a színre. Zsuráfszky Zoltán az énekkart is megmozgatja, ahogy a kórus az antik drámákban aláhúzta a cselekményt, itt a táncos cselekményt erősítik az énekesek.
Élő zenével, teljes szimfonikus apparátussal megy Hollerung Gábor vezényletével a szcenírozott Carmina Burana, ez ihlető hatással volt a koreográfusra, aki az egyes részletekben európai motívumokat idéz föl. A ma népinek tartott rítusok, páros és körtáncok sok esetben olyan elemeket őriznek, amelyek föllehetők a spanyol, az olasz, a skót vagy francia tánctörténeti anyagban, a középkori udvari táncokban.
Az idő rövidsége miatt az énekes szólókhoz nem készült koreográfia, de májusra kiegészíthető a darab. Bár létezik táncírás, a táncosok nem kottából dolgoznak, mint a hangszeresek, így hosszabb rögzítési és érési idő kell egy új mű bemutatásához – szögezte le Zsuráfszky Zoltán. Hozzátette: “Az volt az első szavam, hogy bukásra vagyok ítélve. De győzni akarok."
A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben Ravel Bolerója után részletek hangzanak el Kodály Páva-variációiból, Smetana Az eladott menyasszony című operájából, és Offenbach Orfeusz az Alvilágban című operettjéből. Megszólal Rossa László Ír táncok című zeneműve és egy Piazzolla-Tango.
Az est énekes szólistája Cecília Lloyd, Derecskei Zsolt és Massányi Viktor. Közreműködik a Budapesti Akadémiai Kórustársaság, a Honvéd Férfikar, Glotz Mária, Budai László és Ronan Morgan Táncegyüttese.
