Célzás, lövés és győzelem

„Ez a lőverseny a katonák és katonai szervezetek egyik legkatonásabb megmérettetése, ha élhetek hangzatos kifejezéssel. A lőkészség, a fegyelem, a harcászati ismeretek összeadódnak ebben a versenyágban” – mondta lapunk kérdésére Frankó Imre ezredes, az MH Altiszti Akadémia parancsnoka az akadémia és az MH Szentendrei Helyőrségtámogató Parancsnokság közös szervezésében lebonyolított eseményről. Mint kifejtette: csúcstechnológiát alkalmazó haderőben magasszintű elvárás az egyéntől, a kisebb és nagyobb szintű alegységektől, hogy sikeresen teljesítsék a lőkiképzést, a lőeredményeik pedig minél profibbak legyenek. Az MH Altiszti Akadémia parancsnoka elmondta: a Magyar Honvédség fontosnak tartja, hogy fejlesszék a különböző regionális lőversenyeket.

„Egyre nagyobb az érdeklődés az MH Lőbajnokság iránt, az idei évben mintegy száz-százötvennel több versenyzőnk van, mint 2023-ban. Az idei év valódi különlegessége azonban jelentősebb: a versenyszámokat a Magyar Honvédségben újonnan rendszeresített Bren gépkarabélyokkal és CZ fegyverekkel hajtják végre” – hangsúlyozta.

„Az új fegyverekkel kapcsolatban az az elsődleges célunk, hogy először a kisebb távolságokra tanítsuk meg a katonákat a leghatékonyabban lőni. Ezzel azt szeretnénk elérni, hogy a lövész sokkal hatékonyabban tudjon akár szelektív találatot, vagy minél pontosabb halálos találatokat leadni. Emellett fontos azt is megtanítani, hogy miként oldja meg a katona az egyre nagyobb távolságokra lévő tűzfeladatokat. Érzésem szerint már kisebb távolságokra jól tud lőni az állomány, hamarosan pedig a nagyobb távolságokról is elmondható ugyanez. Az éjszakai lőgyakorlatok is ugyanolyan fontosnak számítanak, mint a nappaliak, hiszen a harctevékenység jelentős része sötétben történik” – részletezte.

Az idei versenyről szólva Frankó Imre ezredes kiemelte, hogy szerdán a gépkarabélyos lövészeté, csütörtökön a pisztolylövészeté lesz a terep.

„Tucatnyi versenyszám van, amelyben eredményt hirdetünk. Vannak az egyéni versenyszámok, például az úgynevezett statikus, helyből végrehajtott lövészet, de van olyan is, amikor mozgásból kell végrehajtani a versenyszámot. Emellett a csapatversenyek is sok izgalmat tartogatnak” – magyarázta.

Az MH Klapka György 1. Páncélosdandár kötelékében szolgáló Salánki Evelin törzsőrmester az MH Lőbajnokság mindkét napjára nevezett. „Amikor tavaly először vettem részt a bajnokságon, egy kicsit még hadilábon álltam a fegyverkezeléssel, de azóta eltelt egy év: a megfelelő és kitartó gyakorlásnak hála már az első idei napon sokkal többet, jobbat, pontosabbat tudtam lőni, mint az előző évben” – értékelte a honvedelem.hu kérdésére válaszolva. Az MH Sportszázad korábbi, sokszoros magyar bajnok cselgáncsozó tagja kiemelte: a tatai alakulat katonájaként alapvetően a szomódi lőtéren sajátította el a lövészetet.

A szerdai versenynap kapcsán kiemelte: nem könnyű harmincöt Celsius-fokos melegben szabadtéri sporteseményen részt venni, de a szervezők nem csak ebédről és hűsítő folyadékról, hanem pihenőidőről és árnyékról is gondoskodtak.

Az MH Lőbajnokságon harmincöt lőtérszolgálati személy felel az izbégi mezőkön zajló események biztonságos és szabályos kivitelezéséért, köztük döntnökök, céllapcserélők és figyelők. „Három zászló van a lőtéren. A piros zászló a tűzszakaszt jelzi: kizárólag onnan szabad tüzelni. A fehér zászlónál kapjuk az első vezényszót, a megnevezés: megindulási terepszakasz. Leghátul található a sárga zászló, ahol a tárazást végezzük” – mutatta be a terepet Maczó Tibor törzszászlós, az MH Altiszti Akadémia Kiképzési Főnökség beosztott zászlósa.