Csak Berlinben 350 muszlim terrorista tartózkodik
Szöveg: D.Á. | 2010. szeptember 23. 10:37Nemrég hozták nyilvánosságra a német Bundeskriminalamt (Szövetségi Bűnügyi Hatóság) éves jelentését, mely számos fontos megállapítást tartalmaz a Nyugat-Európát és ezen belül is elsősorban Németországot veszélyeztető iszlám terrorizmust illetően. A dokumentum adatai igen erős aggodalomra adnak okot.
A jelentés megállapítja: a nyugati világ afganisztáni, iraki és közel-keleti fellépése az iszlám világban az utóbbi években igen nagy visszatetszést keltett. „Márpedig az iszlám világban a bosszú, a vérbosszú elfogadott", utal a dokumentumra Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő, aki a honvedelem.hu kérdésére részletes tájékoztatást adott a jelentés tartalmáról. „A nyugat-európai muszlim bevándorlók második-harmadik generációjának egy jelentős része egyáltalán nem akar integrálódni a nyugati kultúrkörbe, és ők az esetek zömében radikalizálódnak is." Mint arra a jelentés is utal, a börtönbüntetés gyakran ellenkező hatást vált ki a szóban forgó személyeknél, mint ami eredetileg a célja lenne: a szélsőségesek képzettebben jönnek ki a fegyintézetekből, mint ahogy oda bevonultak.
A jelentés szerint Németországban jelenleg mintegy 400 radikális iszlamistát tartanak nyilván, közülük 130-an különösen veszélyesnek számítanak. A szóban forgó csoportok rendszeresen ingáznak Németország, illetve Pakisztán és Afganisztán között. 70 fő a német titkosszolgálat szerint kiképzésben is részesült, 40-en pedig konkrét harctéri tapasztalatokkal is rendelkeznek, melyeket „az amerikaiak, illetve a hitetlenek" elleni akciókban szereztek az említett területeken. 26 szélsőséges kiutazását már a német hatóságok akadályozták meg, mindenhol azonban ők sem tudnak ott lenni: Hamburgból például egy csoport radikális tűnt el nemrég, akik a Taiba mecset köréhez tartoztak. Mint ismeretes, annak idején az egyik 2001. szeptember 11-ei merénylő is kapcsolatban állt ezzel a csoporttal.
A német kormányzat információi szerint csak Berlinben 350 veszélyes muzulmán terrorista tartózkodik. Mindez persze töredéke a helyi iszlám közösségnek, ám utóbbiba még így is nehéz beépülni, hiszen – ahogyan arra Angela Merkel kancellár is utalt egy beszédében nemrég – a bevándorlók mintegy 10-15 százaléka egyáltalán nem hajlandó integrálódni a többségi társadalomba.
Jelenleg éles vita zajlik Németországban a telefonlehallgatások, a postai és online levelezések ellenőrzéséről is: a szolgálatok amellett kardoskodnak, hogy 6 hónapig tárolhassák az adatokat, ennél kevesebb idő ugyanis nem alkalmas a veszélyes elemek kiszűrésére. A német alaptörvény értelmében ugyanakkor jelenleg csakis bírói ítélet alapján lehetséges például telefonbeszélgetéseket lehallgatni.
Nógrádi György rámutat: a jelentés szerint ma már nem Oszama Bin Laden vagy Ajman az-Zavahiri jelentik a fő veszélyforrást, hiszen ők évek óta elszigetelten, minimális mozgástérrel rejtőzködnek Pakisztán törzsi területein. „Ma már jóval veszélyesebbek az al-Kaidánál azok a nemzeti terrorszervezetek, melyek Jemenben, Irakban, Szomáliában és a Maghreb-térség országaiban szerveződtek", mondja a szakértő, aki szerint az al-Kaida napjainkban elsősorban már márkanevet jelent, hiszen a hagyományos mag és a hozzá köthető szervezetek mellett olyan csoportokat is ide sorolhatunk, melyek függetlenek tőle, szellemiségük azonban azonos vele.
A jelentés emellett részletesen kitér a terrorizmussal összefüggő pénzmosásra is, rámutatva, hogy 2008-hoz képest 2009-ben 23 százalékkal nőtt a hasonló bűncselekmények száma, 7343-ról 9046-ra. A tranzakciók a legtöbb esetben német bankokon keresztül bonyolódtak, az átutalások kiindulópontja pedig a leggyakrabban Luxemburg volt.
