Cseh ejtőernyők hazai használatban

Akár a kiképzésről, akár a harci alkalmazásról beszélünk, ezek a cseh MarS cég által gyártott OVP-12 SL-1-es körkupolás ernyők a klasszikus deszanternyőkhöz képest egy sokkal magasabb szintet képviselnek. Hasonlóak voltak a hazánkban korábban rendszeresített német RS-4LA típusok, melyek leváltására vásárolta meg a Magyar Honvédség az új cseh ejtőernyőket – magyarázta a honvedelem.hu kérdésére Lázár Tibor őrnagy, aki hozzátette azt is: a 160 kilogrammig terhelhető, jó repülési és irányítási tulajdonságokkal rendelkező típus pontosabb földrejuttatást biztosít mind a merev-, mind pedig forgószárnyas légijárművekből ugró katonáknak. Ezen felül nagy biztonságérzetet jelent a mentőernyőbe épített elektronikus nyitóműszer, amely olyan szélsőséges esetekben is aktiválja a mentőernyőt, ha a katona esetleg ugrás közben elveszíti az eszméletét. „Az ugró csupán beállítja a süllyedési sebességet vagy a limit magasságot, a műszer pedig ennek megfelelően reagál” - részletezte Lázár őrnagy.

Lázár őrnagy hozzáfűzte, az OVP-12 SL-1-es minimális alkalmazási magassága 150 méter, de ez csupán légideszant feladatok esetén fordul elő, a gyakorló ugrásokat 5-600 méteres magasságból hajtják végre. A beszerzett típusból bőségesen áll rendelkezésre a feladatok végrehajtására, hiszen az ernyők várható összélettartama 15 és fél év, az engedélyezett ugrásszám pedig hozzávetőlegesen 200-300 között van. „Az OVP-12 esetében 270 ugrásnál van egy felülvizsgálat, ettől függetlenül mi évente átvizsgáljuk, 5 évente pedig újra beugorjuk az ernyőket.”

A cseh partnerekkel nagyon jó a munkakapcsolat, fontos tudni, hogy a beszerzés során nem csupán az ernyőket, hanem a komplett rendszert megvásárolta a Magyar Honvédség – mondta Lázár őrnagy, hozzátéve: az ejtőernyő rendszereket körülbelül 17 részelemre szedve kapták meg, amelyeket elemenként át kellett nézni, majd az összeszerelés után a beugrók előkészítették a tesztugrásokra. A beugrás maga 600 méterről történt, az oktatók pedig ilyenkor különböző gyári paraméterek szerint vizsgálódnak. A rendszer határterhelhetőségének - 160 kilogramm - illetve repülési tulajdonságainak, süllyedési sebességének tesztelése érdekében az ejtőernyőket további 20-30 kilogrammos zsákokkal terhelték. „Például egy 110 kilogrammos embernél 4,9 m/s-nál nem lehet nagyobb a süllyedési sebesség. Ebben az esetben az én 85 kilogrammos testsúlyom, a 18,8 kilogramm súlyú ernyő, valamint a 20 kilogrammos zsák bőven felülmúlta a 110 kilogrammot, de a határértéken belül mértem a süllyedési sebességet, így az ernyő jól vizsgázott. A műszeres vizsgálatok mellett természetesen az ernyő egyéb tulajdonságait is megfigyeltük, például, hogy a nyitás mennyire szimmetrikus, illetve hogyan reagál a fordulásokra. Büszkén mondhatom, hogy az idén október elején gyártott ernyőket egy hónappal később, teljes felszereléssel beugrottuk és rendszerbe állítottuk” – ismertette.

Lázár Tibor őrnagy hangsúlyozta: a már kiképzett, tapasztalt katonák gyorsan megtaníthatóak az új, irányítható ejtőernyők kezelésére. „A beszerzésnél fontos kritérium volt, hogy ezeket az ernyőket harci körülmények között, kint a szabadban például egy ponyván is lehessen hajtani. Ha a katonák egy műveleten, vagy egy gyakorlaton földet érnek, akkor csak kihúzzák az ernyőt, az oktatók segítségével újra összehajtják, azután pedig jöhet a következő ugrás. Ez pedig nagyon nagy előny”.