Dimenzió-közi kísérletek tizenkét szinttel a föld alatt?

Montauk Point New York államban, Long Islanden található, és arról híres, hogy itt fekszik a Camp Hero légibázis, amely egészen 1969-es bezárásáig fogadta az amerikai légierő gépeit, előtte pedig kevésbé tiszta rendeltetésű támaszpontnak számított. Noha a bázis felszíni részét több mint negyven éve kiürítették, állítólag távolról sem elhagyatott: 1969 után további elektromos vezetékeket és telefonkábeleket húztak fel a környékén, és ugyan 1984-ben átadták a területet New York állam kezelésébe, a föld alatti objektumokra az átruházás nem vonatkozott. Az itt létesített szabadidőpark néhány részét azóta sem nyitották meg, ezeket szigorúan őrzik, és egyesek állítják: a vidék továbbra is egy kisebb városnak megfelelő elektromos áramot használ fel.

Az összeesküvés-elméletek hívei szerint a föld alatt továbbra is történik valami a néhai légibázis takarásában, és titokzatos dimenzióközi, illetve egyéb bizarr fizikai kísérletekről suttognak: állítólag a létesítmény legalább tizenkét szinttel nyúlik a föld alá. Egyes itt megfordult szemtanúk különleges észlelésekről, fény- és hanghatásokról, rosszullétről számoltak be, két férfi pedig egyenesen azt állította: részt vettek a Philadelphia-kísérletben, és miután rövid időre leléptek a USS Eldridge fedélzetéről a hipertérben, egyenesen itt találták magukat, méghozzá az 1983-as évben, és Neumann Jánossal beszélgettek. Aki egyébként 1957-ben elhunyt, de ez bizonyára megzavarná a mesét. Vagy épp erősítené, ki tudja, hiszen a Philadelphia-kísérlet köztudomásúlag idő- és dimenzióbeli utazást célzott. Mindenesetre több konteós szilárdan hiszi azt is, hogy a létesítmény igazgatója sokáig maga Nikola Tesla volt, aki – magától értetődően – csak megrendezte a saját halálát 1943-ban.

Honnan eredhetett a mítosz?

A Montauk Pointtal kapcsolatos konspirációelméletek többsége egyetlen forráshoz vezethető vissza: Preston B. Nicholshoz, aki a ’80-as évek elején kezdett el házalni a területhez köthető elméleteivel, majd 1992-ben, Peter Moonnal közösen könyvben is megírta azokat The Montauk Project címmel. Ebben nagyjából felvázolták az első pontban írtakat, majd a kapcsolódó folytatásokban még elvadultabb elméletekkel ötvözték ezeket. Pikáns csavar a történetben, hogy maga a kötet egyes szám első személyben íródott, ugyanakkor a szerzők egyszer sem jelentették ki teljesen egyértelműen, hogy sima science fictionnek vagy leleplező jellegű műnek szánták.

Mindez persze csak úgy fejthetett ki ilyen hatást, hogy a szerzők jól választottak helyszínt. Például bizonyos jelek arra mutatnak, hogy már a terület őslakosai, a montauk indiánok is különös helynek tartották a mai Montauk Pointot, több legendát is őriztek az itt megesett sajátos eseményekről, amelyek hatására a 20. század első felében minden idők leghíresebb okkultistája, Aleister Crowley is meglátogatta a helyet. Emellett a második világháború idején a légibázison különlegesen nagy teljesítményű radarok működtek, és az objektumot természetesen hermetikusan elzárták a külvilágtól. E radarberendezések célja a szovjet fenyegetések időbeli bemérése volt, ám a technikai fejlődés viszonylag gyorsan túlszárnyalta az itt alkalmazott gépeket, ezért is döntött a haderő végül 1969-ben a bázis felszámolása mellett. Ezt követően a területet valóban New York állam kezelésébe adták, kivéve a radarberendezéseknek otthont adó épületkomplexumot.

Az összeesküvés-elmélet hívei számára nyilvánvalóan nem meggyőző érv, de annak ellenére, hogy a területen állítólag egy tizenkét szintes gigakomplexum működik, Montauk Pointban nincs látható mozgás az épület körül, és a létesítményt kiszolgáló logisztikai szállítmányokat, járműveket, embereket sem szoktak errefelé látni soha. Egyenruhásokat igen, akik bizonyos helyekről elküldik a bámészkodókat – de mint minden nagy közparkban, itt is működik hivatalos közterület-fenntartó személyzet. Ami pedig azt a kérdést illeti, hogy miért nem bontották még el a radarépületet, szintén triviális a válasz, ráadásul kétrétegű: egyrészt ez az egyetlen, ilyen épségben megmaradt, SAGE típusú radarrendszer a világon, amely szerepel az amerikai történeti örökségek listáján, és előbb-utóbb tervezik, hogy múzeummá alakítják – az előkészületek már meg is indultak ennek érdekében. Emellett pedig a környező vizeken hajózók számára is remek tájékozódási pont.

Montauk Project a popkultúrában

A Montauk Point-i radarállomás és az állítólagos ottani kísérletek több népszerű sorozat készítőit megihlették: az X-Akták első évadának tizenegyedik része, az Eve (magyarul Évák címmel futott) egyértelműen innen merített, a Stranger Things készítői pedig olyannyira kedvelték Nicholsék munkáit, hogy a széria eleve Montauk munkacímen futott egy ideig. Emellett a Lost egyik epizódjában, indirekt módon szintén megemlítették Montauk Pointot.