Moszkva: A hidegháború óta nem volt ilyen rossz a viszony a NATO-val

„Le kell szögeznünk, hogy Oroszország és a NATO kapcsolata jelenleg a hidegháború vége óta eltelt időszak legmélyebb válságát éli" – írta közleményében a moszkvai külügyminisztérium egy nappal a brüsszeli NATO-csúcstalálkozó után.

A dokumentum hivatalosan a NATO és Oroszország közötti alapszerződés 20. évfordulójára készült. Moszkva 1997. május 27-én Párizsban kötött megállapodást a katonai tömbbel, amely rögzíti együttműködésük alapjait.

Az orosz külügyminisztérium bírálta a NATO-nak az orosz határ közelében zajló fegyverkezését, ami szerinte szembemegy az alapszerződés szabályaival.

„Oroszország és a NATO viszonya nagyban meghatározza az európai és a nemzetközi biztonság minőségét" – figyelmeztetett Moszkva. A szövetség eltúlozza a keleti veszélyt, ami megakadályozza az országokat abban, hogy „egyesítsék erőfeszítéseiket a közös fenyegetések és kihívások elleni harcban" – tette hozzá a közlemény.

„Nem Oroszország indította el ezt a negatív spirált"; az az európai és világuralomra törő szövetség évtizedes erőfeszítéseinek eredménye – szögezte le a tárca. Az orosz külügyminisztérium egyúttal elítélte az Oroszország politikai és katonai feltartóztatásán alapuló NATO-politikát, amely szerinte „növeli a konfliktusok kockázatát az euroatlanti térségben".

A minisztérium a szövetség keleti tagállamaiban végrehajtott kapacitásnövelést is bírálta. A Krím félsziget orosz bekebelezése és az ukrajnai konfliktus miatt az orosz határhoz közeli NATO-tagállamok fenyegetve érzik magukat, ezért a szövetség 4 ezer katonát vezényelt a Baltikumba és Lengyelországba.

Moszkva azt is sérelmezi, hogy június 5-én Montenegró 29. tagállamként csatlakozik a NATO-hoz. Oroszország áprilisban azt mondta: a balkáni ország felvétele rávilágít az európai kontinensen uralkodó, konfrontációkereső gondolkodásmódra.