Egri kadétok és várvédők

Az államtitkár elmondta: a Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes közös produkciójaként létrehozott Egri csillagok című ifjúsági előadást a Honvédelmi Minisztériummal és a Magyar Honvédséggel együttműködve újra az MVM Dome-ban állítják színpadra, ahol az első, szeptember 6-i előadásnapon honvédkadétok is szerepet kapnak. „A nézőtéren helyet foglaló, honvédkadét formaruhát viselő középiskolások Dobó kapitánnyal közösen fogják elmondani a várvédők esküjét” – fogalmazott.

Dr. Kutnyánszky Zsolt méltatta Gárdonyi Géza 1901-ben megjelent, évtizedek óta a kötelező iskolai olvasmányok listáján szereplő történelmi regényét, amelyet meghatározó irodalmi élményei között tart számon. „Az Egri csillagok című könyv azt tanítja, hogy a legelkeserítőbb szituációkból is van kiút és az ostrom még nem jelent vereséget, a pillanatnyi kedvezőtlen helyzeten lehet fordítani” – részletezte. Az Egri csillagok című könyv cselekménye, hőseinek jelleme és a mondanivalója miatt érték – hangsúlyozta az államtitkár. Dobó István kapitány visszautasította a török megegyezési ajánlatát és végül bebizonyosodott, hogy Szulejmán oszmán uralkodó seregei nem legyőzhetetlenek. „Aki többre becsüli a bőrét, mint a nemzet jövendőjét, nyitva még a kapu” – idézte dr. Kutnyánszky Zsolt a katonatiszt várvédőknek mondott beszédét. Mint elmondta: azok, akik kitartottak, összefogásból, hazaszeretetből és lojalitásból gyúrt erővel vitték győzelemre szabadságukért vívott jogos harcukat.

„A hazafias nevelés a jövőnk egyik kulcsa. Globalizált világunkban nem egyszerű a hazafiság érzését, a nemzeti lelkületet elültetni a fiatalokban, ezért is fektetünk egyre nagyobb hangsúlyt a honvédelmi nevelésre. És az Egri csillagokkal most egy nagyszerű lehetőséget kaptunk” – értékelte, hozzátéve, hogy a Honvéd Kadét Programhoz folyamatban van a 150. és a 151. iskola csatlakozása és jelenleg kilencezerötszázhat diák folytatja tanulmányait kadétként. Az államtitkár azt is bejelentette, hogy szeptember 6-án és 7-én az előadáshoz kapcsolódva a Magyar Honvédség interaktív kitelepüléssel mutatkozik be az MVM Dome előtti téren.

Vidnyánszky Attila Kossuth-díjas rendező, a Nemzeti Színház vezérigazgatója felidézte: Gárdonyi művének nagyszínpadi adaptációját, amelyet Zalán Tibor író-költő alkalmazott színpadra, 2018 márciusában, a rendezésében mutatta be a Bajor Gizi parkban található teátrum. „A Nemzeti Színház működésének, filozófiájának lényegéből fakadt az a gondolat, hogy színpadra vigyük az Egri csillagokat is. A darabot hat éve játsszuk, jelenleg ez a legsikeresebb előadásunk. A produkciót megnézni kívánó jelentkezők listája végeláthatatlanul hosszú” – summázta. Színházcsinálóként pozitív értékeket, valódi értékrendet szeretne közvetíteni a fiatal közönségnek. Mint fogalmazott: a zűrzavaros, értékvesztésre hajlamos jelenünkben felértékelődnek azok a klasszikus értékek, amelyeket Bornemissza Gergő és Cecey Éva hódoltságkori története képvisel.

A Nemzet Művésze címmel kitüntetett Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas táncművész és koreográfus, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes ügyvezető igazgatója, művészeti vezetője emlékeztetett: jelentőségteljesnek gondolja a két nemzeti kulturális intézmény közös munkáját. „Korábbi munkáink, a Körhinta és a Csíksomlyói passió után most az Egri csillagok a következő, amelyet el tudunk vinni egy újabb csodálatos helyszínre. A csíksomlyói passiójátékról szóló, régi ferences iskoladrámák és Szőcs Géza Passió című műve alapján készített előadásunkat játszottuk Csíksomlyón, Debrecenben, Esztergomban és a budapesti Szent István Bazilika előtti téren is, ahol sokakat megszólítottunk” – ismertette.

„Eger vára egykor hatalmas volt, a várvédők létszáma azonban nem számított jelentősnek: kétezernégyszázan védték a sokszoros túlerőben lévő török sereggel szemben. Óriási kiváltság, hogy megmutathatjuk a várvédők bátorságát, hősiességét egy csodálatos díszletben és ragyogó szcenikai körülmények között” – magyarázta az alkotó, aki arról is szólt, hogy az ország legnagyobb táncegyüttese amatőr és professzionális táncosokkal kiegészülve fog táncolni a magyar és török dallamokra.

A sajtótájékoztatón az MH Központi Zenekar és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes is fellépett, Trill Zsolt Kossuth-díjas színművész a Nemzeti Színház erkélyéről adta elő Dobó István sokszor idézett esküszövegét.

A Ziegler vezetéknévvel, a Fejér vármegyei Gárdonyi járásban található Agárdpusztán született Gárdonyi Géza népiskolai tanítóból lett budapesti újságíró. Már elmúlt harmincéves, amikor – pályatársa és barátja, Bródy Sándor javaslatára – iskolaéveinek helyszínére, Egerbe költözött, ahol a szépírásnak szentelte az önkéntes belső száműzetésben töltött éveit.

Az Egri csillagok eredetileg folyóiratközlésben jelent meg, könyvformában 1901-ben került a boltokba. Korai kiadásai nyelvileg gazdagabbak, mint a későbbi szövegváltozatok, amelyek csak részben tükrözik a szerzői intenciót. A regényből 1923-ban készült először filmváltozat, ebből csupán néhány filmkocka maradt fenn. A Nemzeti Filmarchívum (NFI) a múlt héten közölte: Fejős Pál adaptációjából – az utolsó hazai némafilmből – kincset érő részletek kerültek elő a később Hollywoodban világhírűvé vált rendező házastársa, a filmben Vicuskát játszó Jankovszky Mara színésznő nemrég megvásárolt hagyatékából. Várkonyi Zoltán kétrészes adaptációja, amelyet 1968 decemberében mutattak be, a magyar filmgyártás egyik legismertebb és legnépszerűbb alkotása.