Egy színdarab, egy film segíthet mélyebben megélni Trianont

Kisfiú veszi kézbe meghatódva játékmozdonyát egy lakásnak berendezett vasúti vagonban – ezzel a jelenettel indul az Örök hűség című film, amit június 4-én, szombaton 15:40-es kezdéssel tűzött műsorára a Duna TV. A kezdőkép meghatározó és szimbolikus, hiszen Trianon után közel 400 ezer menekült érkezett a megállapított határon túli magyarlakta területekről a megmaradt ország pályaudvaraira, és éveken át a vagonokban laktak, várva sorsuk jobbra fordulását. A film időzítésével pedig arra emlékeztettek, hogy 1920-ban ezen a napon és ezekben a percekben írták alá a békediktátumot, amely hosszú évtizedekre meghatározta hazánk sorsát.

A film valós eseményeken, a temesvári Dér család történetén alapul, akik 1920-ban a polgári egzisztenciát egyik napról a másikra elvesztve nincstelenekké és vagonlakókká váltak, miután a családfő, egy főgimnáziumi tanár nem volt hajlandó aláírni a Román Királyság iránti hűségnyilatkozatot. A film alapjául a Dolhai Attila (szöveg) és Cári Tibor (zene) által jegyzett Szétszakítottak című musical szolgált, amelyet a Budapesti Operettszínház a pandémia miatt online formában tudott bemutatni még 2020-ban.

Az Iványi Marcell által rendezett, dalbetétekkel és archív filmbejátszásokkal gazdagított Örök hűségben a temesvári Bor család kálváriáját követhetjük nyomon; azt, hogy mi történik a hétköznapi emberekkel a nagypolitika viharai nyomán. Miközben Magyarország széthullik, és a város előbb szerb, majd román megszállás alá kerül, az egyik fivérnek el kell szakadnia szerelmétől, a másikat behívják katonának annak ellenére, hogy egyetemistaként felmentést élvez, hazatérve pedig „szabotázs” szervezése miatt elfogják. Az elveihez és hazájához hű apa keserűséggel nézi, ahogy életük munkája pillanatok alatt semmivé válik, „fillérré kell tennie várát”, míg az anya a kockázatokkal mit sem törődve Bukarestbe utazik, hogy fiát megpróbálja kiszabadítani.

„Az iskolában mindannyian tanulunk az első világháborúról és Trianonról, azokról az eseményekről, amelyek nyomán az ország kétharmadát elcsatolták, és hazánk kilátástalan helyzetbe került. Úgy éreztem, hogy egy színdarab vagy egy film segíthet még mélyebben megélni és megérteni ezeket a tragikus eseményeket, hiszen élményszerűen közelebb hozza a felnőttek és a mai gyerekek számára is. A történéseket látjuk egy apa, egy anya, fiatalemberek és egy tízéves kisgyermek szemszögéből is, így könnyen azonosulni tud a néző a szereplőkkel, érzéseikkel, veszteségeikkel. Nemcsak számokat és dátumokat látunk egy könyv lapjain, hanem emberi sorsokat. Ez volt a fő motivációnk az alkotás során” - mondta el a honvedelem.hu érdeklődésére Dolhai Attila.

A film központi jelképét, a vasutat külön kiemelte. A vasútvonalak Budapestről úgy indultak a történelmi Magyarország távolabbi vidékeire, mint az erek a szívből.

„A vasútrendszer nagyon fontos szerepet játszott, nemcsak az emberek utaztak vagy árukat szállítottak vele, hanem a postai küldemények, levelek és ezáltal az információk is vonatokkal jutottak el nagy távolságokra. A terület-elcsatolásokkal ezeket az ereket elvágták, a testet megcsonkították” - tette hozzá Dolhai Attila. A vonat ugyanakkor játékként is megjelenik, a kisfiú - a Németh Marcell alakította Misi - vasúti terepasztalán, és ezzel játékosságot és gyermeki őszinteséget is csempésztek az alkotók a filmbe.

„Mikor ezt a történetet írtuk, arra gondoltam: azért kell emlékeznünk, hogy őrizzük a békét. Úgy vélem, ha kimondjuk az eddig esetleg elnyomott fájdalmunkat, akkor ezáltal helyet adunk lelkünkben a megnyugvásnak. És én nem látom más útját a boldogulásnak, mint hogy nagy szeretettel fordulunk egymás felé. De most talán külön aktualitása is lehet egy háborúról szóló filmnek. Olyan jó lenne, ha megértenék a döntéshozók, hogy akkor lesz békesség, ha elfogadjuk, hogy az emberiség soknemzetiségű. A vezetőknek pedig azért kell tennie, hogy az egyes országban élő nemzetiségek érezzék, a lehető legszabadabban megélhetik nemzeti hovatartozásukat” - hangsúlyozta Dolhai Attila.

A filmbéli szereplőket olyan neves színészek játszák, mint Janza Kata, Gubik Petra, Földes Tamás, Dénes Viktor, Sándor Péter, Oszvald Marika, Csuha Lajos, Mészáros Árpád Zsolt. A filmet 2021 novemberében, tizenegy napon át forgatták, és közben jónéhány kihívással szembe kellett néznie a stábnak.

„A járványhelyzet miatt kétszer is elmaradt ez a forgatás, már kezdtem elveszteni a reményt, hogy elkészül a film. Voltak utolsó pillanatos személycserék is betegség miatt, Nagy Lóránt kollégánkat például egy reggel fél 8-kor értük el, mikor éppen gyermekét vitte az oviba, hogy el tudna-e jönni aznap felvenni néhány halaszthatatlan snittet. A család kilakoltatását bemutató jelenetnél pedig ugyan jól néz ki a vásznon az eső, de szegény Janza Kata, Földes Tamás és az egész csapat bőrig elázott…” - idézett fel egy-két kulisszatitkot az eredeti mű szövegírója, aki vasutasként egyébként a filmben is feltűnik.

Dolhai Attila kiemelte: az Örök hűség című film Kiss B. Atilla, a Budapesti Operettszínház igazgatója vezetésével jött létre, irányításával állt össze a csapat és indult a Nemzeti Filmintézet által meghirdetett pályázaton.