Életben maradni – a Magyar Honvéd magazin legfrissebb számából
Szöveg: honvedelem.hu | 2021. február 10. 14:22Az első világháborút lezáró békeszerződések rendkívül súlyosan érintették a központi hatalmakat. Az Osztrák–Magyar Monarchia fölbomlott, az ismét önállóvá váló Magyarország elvesztette területének és lakosságának nagyobb részét, emellett gazdasági potenciáljának drámai csökkenésével is számolnia kellett. Mindezt természetesen a hazai hadiipar is megérezte.
Az 1920. június 4-én aláírt trianoni szerződés V. része tartalmazta a hazánkra vonatkozó katonai, hadiipari határozványokat. A magyar hadsereg létszámát 35 ezer főben maximálták, s a dokumentum aláírásától számított három hónapon belül a meghatározott fegyverzeten és lőszereken felüli raktári készleteket át kellett adni a szövetséges hatalmak részére.
Az előírások értelmében bármilyen hadianyagot csak egyetlen – állami tulajdonban lévő – gyár állíthatott elő, minden más ezzel foglalkozó telepre, vállalatra a megszüntetés várt vagy át kellett alakítani polgári, kereskedelmi célra. Mindez együtt járt a szakképzett dolgozók elbocsátásával, a hadiüzemek gépeinek megsemmisítésével vagy a polgári termelés céljaira történő átalakításával. A szerződés megtiltott minden fegyverre, lőszerre és más hadianyagra vonatkozó export- és importtevékenységet, de azt is meghatározták, hogy ezekből mennyi tartható rendszerben, s milyen ütemben pótolhatók.
Az előírások lehetetlenné tették egy rentábilis hadiipar kialakítását. A csekély létszámú hadsereg és fegyverzet, az exporttevékenység megtiltása csak kis sorozatszámú – ebből adódóan gazdaságtalan – termelést engedett meg. A területi veszteségek nem csak a nyersanyagforrások többségétől fosztották meg az országot; a határok drasztikus megváltoztatásával a gondosan megtervezett iparfejlesztési stratégia is felborult, komplett hadiüzemek kerültek idegen fennhatóság alá.
További részletek a Magyar Honvéd magazin február 12-én megjelenő számában!
