Elfogták Radovan Karadzsicsot

Szarajevóban gyülekezni kezdtek emberek az utcákon Karadzic elfogásának hírére. A boszniai háború során a szerb erők 43 hónapon át ostromolták a várost, ezalatt mintegy 11 ezer ember halt meg. A hágai törvényszék szerint Karadzic felelős az ostrom engedélyezéséért.
Karadzicot a hágai Nemzetközi Törvényszék népirtással, háborús és emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolja, így többek között azzal, hogy – Ratko Mladic, illetve Zdravko Tolimir boszniai szerb tábornokok mellett – ő felelős az 1995-ös srebrenicai mészárlásért, amelynek mintegy nyolcezer muzulmán férfi és fiú esett áldozatul. Egykori hadseregparancsnoka, Ratko Mladic továbbra is szabadlábon van.

A hágai Nemzetközi Törvényszék főügyésze, Serge Brammertz is megerősítette Karadzic őrizetbe vételét, amelyről belgrádi kollégáitól értesült. A főügyész mérföldkőnek nevezte Karadzic elfogását, és egyben gratulált a szerb hatóságoknak és biztonsági erőknek, amiért sikerült a volt szerb vezető nyomára akadniuk. “Fontos nap ez az áldozatok számára, akik erre több mint egy évtized óta várnak" – tette hozzá. Brammertz szerint legalább ilyen fontos, hogy Karadzic kézre kerítése megmutatja, senki nem menekülhet el a törvény ereje elől, előbb-utóbb mindenkit elér az igazságszolgáltatás.
“Európa Oszama bin Ladenjét, a világ egyik legrosszabb emberét sikerült elfogni" – mondta a BBC-nek a háborút lezáró daytoni megállapodásnál közreműködő amerikai diplomata, Richard Holbrooke.

Radovan Karadzic 1945- ben Montenegróban született, 1960-ban került Szarajevóba, Bosznia-Hercegovina fővárosába, később itt kezdett orvosi-pszichiátriai tanulmányokba. Egy ideig az Egyesült Államokban tanult, majd visszatérése után költőként vált ismertté. 1990-ben kapcsolódott be a politikai életbe, két évvel később a boszniai szerb lázadás élére állt, majd a hároméves véres háborúban a boszniai muzulmánok és horvátok elleni támadásokat vezette.
A háborút lezáró dayton-i békeszerződés aláírása után, 1995-ben kezdett menekülni, az ENSZ elfogatási parancsot adott ki ellene, hogy a hágai nemzetközi törvényszék előtt feleljen tetteiért. Karadzic nem ismerte el a törvényszék illetékességét, és elmenekült. Bujkálása alatt több könyve is megjelent, köztük gyermekversek, novellák, valamint napvilágra kerültek feleségének írt szerelmes levelei is. Időnként felröppentek hírek arról, hogy hol bujkálhat, gyermekeinél, ismerőseinél több esetben házkutatást tartottak, többeket meggyanúsítottak azzal, hogy segítik szökésében. Az amerikai kormány korábban 5 millió dolláros vérdíjat ajánlott fel annak, aki segít abban, hogy Karadzicot, Mladicot és négy másik gyanúsítottat kiadhassák a hágai Nemzetközi Törvényszéknek.

Karadzic elfogása hatással lehet Szerbia európai uniós csatlakozási törekvéseire, és a szerb belpolitikára is. A szerb belügyminisztérium azt közölte, hogy a rendőrség nem vett részt Karadzic elfogásában. A tárcát Ivica Dacic, a Slobodan Milosevic néhai szerb és jugoszláv elnök – szintén hágai vádlott – által alapított Szerbiai Szocialista Párt (SPS) jelenlegi elnöke vezeti.
A szerbiai szocialisták visszafogottan kommentálták keddre virradóra az őrizetbe vétel hírét. Slavica Djukic Dejanovic szocialista párti szerb parlamenti elnök arra figyelmeztetett, hogy a nemzetközi és a szerb törvényeket is tiszteletben kell tartani. A Szerbiai Szocialista Párt közleményében azzal reagált: a nemzetközi törvényszékkel való együttműködésnek kétirányú folyamatnak kell lennie, nem korlátozódhat a hágai vádlottak kiadatására.
Az uniós tagságra ácsingózó Szerbiának az Európai Unió azt a feltételt szabta, hogy maradéktalanul együtt kell működniük a hágai Nemzetközi Törvényszékkel a népirtással és háborús bűnökkel vádolt személyek kézre kerítésében. A társulási megállapodásokat azért is függesztették fel, mert az unió szerint Szerbia nem tett meg mindent Karadzic, és Mladic felkutatása érdekében.

Nicolas Sarkozy, az EU soros elnöki tisztségét betöltő Franciaország elnöke közleményben fejezte ki elégedettségét Karadzic elfogásának hírére. Sarkozy szerint Karadzic régóta várt elfogása világosan tanúsítja, hogy az új belgrádi kormány eltökélt az EU felé történő közeledés, a Balkán békéjének és stabilitásának megerősítése mellett. Olli Rehn, az EU bővítési biztosa is jelentős fejleménynek nevezte az őrizetbe vételt Szerbia EU-integrációs törekvései szempontjából.
Az Egyesült Államok szintén üdvözölte Karadzic elfogását. A washingtoni Fehér Ház közleményében úgy fogalmazott, hogy a volt boszniai szerb politikai vezető őrizetbe vétele az igazságszolgáltatás legszebb módja a jugoszláv utódállam által elszenvedett vérengzések áldozatai számára.