„Elhivatott katonákra van szükség, ehhez pedig elengedhetetlen a társadalom támogatása”

„A béke és a biztonság kérdése mindennél előbbre való, amelyeket pártpolitikától függetlenül, közösen kell megoldanunk” – fogalmazott a Tiszti Klubban tartott rendezvényen a tárcavezető, majd felsorolta azokat a biztonsági kockázatokat és fenyegetettségeket, amelyek közvetlenül érintik Magyarországot. Benkő Tibor hangsúlyozta, hogy mindannyiunknak vannak szerettei, az országunknak pedig vannak értékei, amelyek megőrzése a mi feladatunk. „Ezért kell erős Magyar Honvédséget létrehozni, mert körülöttünk rendkívül gyorsan változik a biztonsági helyzet” - tette hozzá a honvédelmi miniszter.

Kiemelte: a hazánkat is érintő kockázatokat helyettünk senki nem fogja kezelni. Benkő Tibor felhívta a figyelmet arra, hogy világszerte – főleg Észak-Afrikában, valamint a Közel-Keleten - egyre több instabil állam van, de Koszovóban és a Nyugat-Balkánon sincs béke. Ezek pedig kihatnak Európa, így Magyarország biztonságára is. Az illegális migrációval és az ezzel összefüggő terrorizmussal kapcsolatban a tárcavezető kijelentette: Nyugat-Európa téved, mikor azt képzeli, hogy az eltérő kultúrával és történelmi hagyományokkal, vallással rendelkező bevándorlók integrálódni fognak és megoldják a társadalom elöregedésének problémáját. „Magyarország ezzel szemben a fiatalokat és a családokat támogatja, mert a kormány úgy gondolja, hogy ezzel lehet megteremteni a jövő nemzedékének az alapjait” – hívta fel a figyelmet a honvédelmi miniszter.

Az Afganisztánból történő kivonulással kapcsolatban elmondta: a NATO 20 éves jelenléte, elsősorban az onnan történő kivonulás sok-sok tanulságot hozott. „Húsz év után onnan kimenekül a szövetség, mert született egy politikai döntés, amihez egyébként Magyarország jóval korábban csatlakozott. A kivonulás katonailag nem volt előkészítve, hazánk mégis 540 embert menekített ki. Lehet azt mondani, hogy hány ezer embert menekítettünk ki, de én azt mondom, hány millió embert hagytunk ott?” – vetette fel a kérdést Benkő Tibor.

Szólt az ukrán-orosz konfliktus első intő jeléről, a Krím-félsziget 2014-es orosz annektálásáról, amely során egy új kihívásként jelentkezett: a hibrid hadviselés. Ennek segítségével nagyobb katonai erők bevetése nélkül is birtokba lehet venni jelentős földterületeket, országrészeket, megbénítani azok infrastruktúráját. „Ne higgyük azt, hogy a biztonságunk csak úgy létezik. Nem! Azért állandóan küzdeni kell. Ha békét akarunk, legyünk képesek annak megvédésére” – húzta alá.

A koronavírus okozta járványhelyzetről Benkő Tibor elmondta: bízzunk benne, hogy túlvagyunk a nehezén, azonban az egészségügyi szakemberek szerint a járványok évtizedei következhetnek, amelyekre szintén fel kell készülni.

Az orosz-ukrán háború kapcsán a honvédelmi tárcavezető szerint a kettős megközelítés – az elrettentés és a párbeszéd - jelenthet csak megoldást. „Oroszországgal szemben alkalmazni kell az elrettentés és a párbeszéd politikáját. El kell rettenteni Oroszországot, hogy gondolatában se fogalmazódjon meg, hogy megtámadja a NATO szövetségeseket. A tárgyalás pedig azért kell, mert a békét nem erőszakkal kell kiharcolni, hanem tárgyalás formájában. Ezért mondja azt a magyar kormány, hogy maradjunk távol ettől a háborútól. És ebben semmi kivetnivaló nincs” – húzta alá Benkő Tibor.

A rendezvényen elhangzott: a NATO ma két veszélyeztetettségi irányt fogalmaz meg. „Az Oroszország jelentette keletit, illetve a Nyugat-Balkánt is magába foglaló délit. Ez a két irányú fenyegetettségi pont a Kárpát-medencében metszi egymást és ez újabb jel, hogy nem lehetünk tétlenek és várhatunk arra, hogy valaki megvéd bennünket. Megfontoltnak és körültekintőnek kell lennünk ebben a kérdésben” – hívta fel a figyelmet a honvédelmi miniszter.

„Hogy miért az alapoknál kellett kezdeni a haderőfejlesztést?” – tette fel a kérdést Benkő Tibor, majd erre válaszul emlékeztetett a Magyar Honvédség rendszerváltást követő évtizedeire is, példaként állítva azokat a nehéz körülményeket, amelyekből a magyar kormánynak ki kellett emelni a haderőt, hogy elérje azt a folyamatosan növekvő és fejlődő pályát, amelyen jelenleg van. Elmondta azt is: a stratégiai és átfogó védelmi felülvizsgálatok, az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakítások eredményeként megszűnt a hazai hadkiegészítés rendszere, csökkent a katonai szervezetek, a laktanyák, valamint a harcjárművek száma is, az 1989-ben 155 ezer fős hadsereg létszáma pedig 2007-re éppen csak elérte a 23 ezret. „Megszüntettük annak lehetőségét, hogy egyáltalán tudjuk, hogy kire számíthatunk egy esetleges háború esetén” – fogalmazott.

Benkő Tibor leszögezte: mi a NATO megbízható szövetségesei vagyunk és ebből senki nem csinálhat politikai kérdést. „Mi mindig megtettük, amit a NATO elvárt tőlünk, a Magyar Honvédség pedig képes a rábízott feladatokat maradéktalanul végrehajtani” – hangsúlyozta, majd kiemelte: a szövetségesi rendszer erősítésének egyik bizonyítéka a Székesfehérváron települt Közép-európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokság (HQ MND-C) létrehozása is.

Hazánk 1999-es NATO csatlakozásával kapcsolatban elmondta: hibás gondolat, amely szerint a NATO, mint a legerősebb katonai szervezet majd megvédi hazánkat. „A washingtoni szerződésnek van egy 3. cikkelye is, miszerint minden tagország köteles olyan haderőt, védelmi képességet építeni és fenntartani, amivel garantálni tudja saját nemzete békéjét, biztonságát, másrészt fel tudja azokat ajánlani a szervezetnek.

A hadkiegészítés rendszerének megszüntetése mellett a honvédelmi miniszter az Önkéntes Tartalékos Rendszer leépítését is súlyos felelőtlenségnek nevezte, hiszen 2010-ben összesen tizenhét főt sikerült a haza szolgálatába állítani, majd ez a szám a rendszer megújítása révén mára már több, mint 11 ezer. „Ennek építését a nyugállományú katonákkal kezdtük, ők voltak, akiknek elsőként segítő kezet nyújtottunk. Az igazi eredmény azonban 2017-ben indult el, amikor fiatalok is csatlakoztak és vállalták az önkéntes tartalékos szolgálatot” – mondta a honvédelmi miniszter, ismertetve a területvédelmi ezredekkel kapcsolatos elképzeléseket is, amelyek az 50 éven felüli katonáknak is helyet biztosíthatnak.

A nyugállományú katonákkal kapcsolatban Benkő Tibor rámutatott: sokkal több – erkölcsi és anyagi – megbecsülést érdemelnek, amiben most részük van.

A tárcavezető kiemelte: a két oszlopból álló Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program a katonát, az embert helyezi középpontba, akiknek kiszámítható életpályát kell biztosítani. „Ide tartozik az illetményfejlesztés, a lakhatási támogatás - amelyet kiterjesztettek a legénységi állományra is -, az egészségkárosodási ellátási rendszer, valamint az előmeneteli rendszer biztosítása. Soha nem létezett olyan támogatási forma a Magyar Honvédségben, mint most” - jelentette ki, hozzátéve: „elhivatott, elkötelezett katonákra van szükség, ehhez pedig elengedhetetlen a társadalom támogatása”.

Benkő Tibor beszélt arról is, hogy a hazai hadiipar megteremtése és a korszerű haditechnika beszerzése nélkül nem lehet ütőképes haderőt építeni, az pedig kutatás, fejlesztés és innováció nélkül nem működik. Hozzátette: „ennek pedig gazdaságélénkítő hatása van. Nem levetett, kimustrált eszközöket kell beszerezni, mert azzal nem lesz ütőképes a Magyar Honvédség. Azonban ez időbe és pénzbe kerül.”

A katonai életpályával kapcsolatban szót ejtett a pályára irányítás, az aktív katonai szolgálat, valamint az aktív katonai szolgálaton túli időszakról, majd pontokra lebontva beszámolt az Önkéntes Tartalékos Rendszer fejlesztéséről, a tartalékos programokról, a senior katonai szolgálatról, valamint az Obsitos és Veterán Programokról is.

A honvédelmi miniszter beszélt azokról a kezdeményezésekről is, amelyeken keresztül felhívják a fiatalok figyelmét a haza szolgálatának jelentőségére. „Rendkívül fontos, hogy ne csak iránymutatást adjunk a fiataloknak, hanem ösztönözzük is őket, és tanulmányi átlagtól függően, ösztöndíjjal ismerjük el az erőfeszítéseiket. Fontos a fiatalok felkarolása, mert ők adják a haderő utánpótlását” – hangsúlyozta. Benkő Tibor szólt a Honvéd Kadét Program rendszeréről és az általános honvédelmi nevelésről is, amelynek részei a Honvédelmi Sportszövetség, a honvédelmi tematikus versenyek, a laktanyai nyíltnapok, valamint a honvédelmi táborok. A kadétprogrammal kapcsolatban beszámolt arról: már száz iskola csatlakozott hozzá és további tizenkilenc egyetemmel van kapcsolatuk. Megjegyezte azt is: jelenleg két katonai középiskola és kollégium, illetve egy katonai kollégium működik, de 2030-ig nyolc-tíz honvéd középiskola és kollégium létrehozása a cél, a kadétok számát is szeretnék 2026-ra 8-10 ezerre növelni.

Benkő Tibor végezetül elmondta: a kormány komolyan gondolja azt, hogy a veszélyhelyzet itt van körülöttünk, ezért 2016 óta folyamatosan emelkedik a honvédelemre és ezen belül is a haderőfejlesztésre fordítható költségvetési keret. 2022-ben 1 003 milliárd, 2024-ben pedig 1 460 milliárd forint lesz a honvédelem teljes költségvetése, ami megfelel a NATO által elvárt 2 százalékos védelmi költségvetési rátának.