Elkészült a Zrínyi-Újvár
Szöveg: Egri Magdi - Prof. Dr. Padányi József ezredes | 2010. április 26. 10:14390 éve, május 1-jén született a Nemzetvédelmi Egyetem névadója, Zrínyi Miklós. Az évforduló alkalmából készült el a Zrínyi-Újvár makettje, amelyet a ZMNE Bolyai Makett Klub épített meg másfél hónapos kitartó munkával, Dr. Padányi József ezredes, rektorhelyettes felkérésére.
A Zrínyi-Újvár napokban elkészült makettje 2010. április 23-án méltó helyre került. Az ,,A" épület aulájában, a Zrínyi festmény előtt, mától kezdve mindenki megcsodálhatja. A kutatásokat a ZMNE és a HM HIM közös munkacsoportja: Bartha Tibor, Hausner Gábor, Kállai Attila, Négyesi Lajos, Németh József, Padányi József és Papp Ferenc szervezte és irányította, Belezna és Õrtilos községek támogatásával. A makettet Hajba László, Kovács Imre, May Károly, Nagy Ádám, Pénzes Tamás, Réti József, Somogyi Balázs, Szabó Zoltán és Varjasi András készítette.
Az 1:400 arányú makettet az akkori időkből származó térkép, meglévő dokumentumok és a helyszíni tudományos kutatómunka feltárásai alapján alakították ki a klub tagjai.
A Zrínyi-Újvár kutatása
A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem a névadó költő és hadtudós iránti tiszteletből évtizedek óta részt vállal a Zrínyi-hagyományok ápolásában. Ez egyrészt a Szigetvári Várbarát Körrel való kapcsolattartásban, másrészt Belezna és Õrtilos községekkel való együttműködésben nyilvánul meg,
A vár nagy jelentőséggel bír a Zrínyi életműben, hiszen az egyetlen épített objektum, ami a költő és hadtudós művei közül a mai Magyarország területén áll. A pontos helyével kapcsolatban csaknem egy évszázados vita alakult ki a történeti szakirodalomban, mivel az 1664-es ostrom után a törökök a várat teljesen lerombolták, és az később sem épült újjá. Amikor az utókor figyelme ismét a vár felé irányult, annak maradványai már nem voltak beazonosíthatók. Az előrelépést egy hadmérnöki vázlat hozta meg, mely Esterházy Pál hagyatékából került elő. Ennek alapján Hrenkó Pál térképtörténész beazonosította a vár feltételezett helyét, ahol Vándor László helyszíni kutatásai során késő-középkori cserepeket talált. Ezzel a kérdés nyugvópontra jutott. Bár voltak, akik továbbra is vitatták a vár lokalizálását, a közvélemény elfogadta az említett kutatók megállapítását.
A vár helyével kapcsolatos
A kutatások továbbfolytatásához a MHTT, a ZMNE, a HIM, a Somogy és Zala Megyei Múzeumok Igazgatóságai, valamint Belezna és Õrtilos Polgármesteri Hivatalai részvételével egy kibővített munkacsoport jött létre, és 2006. július 10–16. között megkezdődtek a vár helyén a módszeres kutatások. Ennek során elvégezték a terület topográfiai felmérését, talajfúróval vettek mintákat a feltételezett sáncok anyagából, valamint fémkereső műszerrel vizsgálták át a területet.
Ennek eredményeként az egy hetes kutatás során elkészült egy régészeti kutatóárok, melyben sikerült megtalálni egy feltehetően a várhoz tartozó árok nyomát. A talajfúrások tisztázták a rombolás mértékét és az újkori bolygatások nyomait. A fémkereső műszeres átvizsgálással pedig eredményesen azonosítottuk a vár árkának keleti 50 méteres szakaszát, valamint egy kb. 1500 négyzetméteres területet, ahol az ostrom idején folytatott harc nyomai kerültek elő. A kutatás kézzel fogható eredménye volt mintegy 150 db tárgyi lelet, nagyobbrészt az 1664-es ostrom idejéből.
A kutatás végére sikerült bizonyítani, hogy a Szent Mihály hegy északi részén a török-korban ostrom zajlott le. Beazonosítottuk a vár árkának és a sáncok néhány darabját. Összességében ezzel sikerült behatárolnunk és bizonyítanunk, hogy itt állt Zrínyi-Újvár.
Röviden ennyiben foglalható össze az a kutatómunka, melynek eredményeként sikerült megválaszolni a magyar hadtörténet egyik évtizedek óta vitatott kérdését.
Azzal, hogy megtaláltuk az ostrom nyomait, egyben bizonyítékát adjuk annak, hogy ott állt a vár. A leletek szinte körberajzolják a vár sáncait és jelzik az ott lezajlott harcot.
Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária
