Élményszerű információátadás csillogó szemmel
Szöveg: Antal Ferenc | Fotó: Spirit FM és archív felvételek |  2024. október 20. 11:00Október 23-a, az 1956-os Forradalom és Szabadságharc Emléknapja közeledtével a hazai oktatási intézményekben felértékelődnek azok a múzeumpedagógiai foglalkozások, amelyek élményszerűen dolgozzák fel és közvetítik a fiatalok számára egy adott korszak vagy sorsfordító esemény történéseit. Egyebek mellett ezek oktató-nevelő szerepéről beszélt Hidvégi András, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum osztályvezető-helyettese, múzeumpedagógus, valamint Szuromi Kristóf történész, múzeumpedagógus a Spirit FM Katonadolog című műsorának október 19-ei adásában.
A kötelező ünnepségeket valódi tartalommal megtölteni nagyon nehéz az iskolák számára, így idén is számos felkérést kaptunk, hogy bemutassuk a korszakot és közben a múzeum tárgyi eszközeit felhasználva belecsempésszük a gyerekeknek szánt üzenetünket – fogalmazott Hidvégi András. Szuromi Kristóf ezen gondolatot kiegészítve hozzátette, a történelmi információk átadása mellett a diákok élményalapú emlékeket szereznek azzal, hogy egy adott korszak viseletét és fegyvereit, vagy azok másolatait kézbe vehetik, vagy felpróbálhatják.
Fontos elmondani, hogy a hazai múzeumok az elmúlt évtizedekben nagyon sokat változtak, programkínálatuk szélesedett. A múzeumi kiállítások mellett kiemelt célkitűzés lett, hogy – az új szemlélet részeként – a különböző oktatási intézményekbe elvigyék az információkat – emlékeztetett a múzeumpedagógiai osztályvezető-helyettes.
Műsorvezetői kérdésre, miszerint hogyan tud a múzeumpedagógia támasza lenni az oktatásnak, megtudhattuk: a múzeumpedagógiai foglalkozások szervesen kapcsolódnak a tananyaghoz, ugyanakkor plusz információkkal is szolgálnak. A gyerekekben már vannak bizonyos prekoncepciók: hallanak történeteket a középkorból, 1848-ról, elképzelik milyen lehetett egy középkori csata, valamint milyen fegyvereket használhattak akkoriban. „Mi pedig biztosítjuk számukra, hogy ezeket az eszközöket megfogják és testközelből megvizsgálhassák. Ezáltal kiragadjuk őket a megszokott környezetükből, így közelebb kerülve az adott történelmi eseményhez.” Szuromi Kristóf hozzáfűzte, nekik kevesebb, egy-másfél óra jut az ismeretek átadására, ami egyben kihívás is, hiszen ennyi időbe kell belesűríteniük mindazokat az elemeket, amire igény van a diákok, a tanárok, a múzeum, valamint a Magyar Honvédség részéről.
Hidvégi András arról is beszélt, hogy igyekeznek a teljes magyar hadtörténelmet lefedni, illetve minden korosztály számára – természetesen az életkori sajátosságokat figyelembe véve – hasznosítható információkkal szolgálni. A digitális világ információbőségének előnyeivel-hátrányaival kapcsolatban Szuromi Kristóf megjegyezte: az előnyök mellett a fiatalok manapság számos olyan alkalmazással, filmmel vagy videójátékkal találkozhatnak, amelyek szélesebb körben terjeszthetnek téves információkat. Ez ugyanakkor kapcsolódási pontokat is jelenthet a múzeumpedagógus számára: „akár a középkori fegyverekről, kardokról, páncélokról beszélünk, az a képzet van a fiatalok fejében, hogy ezek iszonyatosan nehezek, alig lehet bennük mozogni. Mi pedig feladjuk rájuk a felszerelést, hogy tapasztalják meg, milyen a páncélzat súlyelosztása, mekkora a kard súlya, és ez már közös beszélgetési alapot ad a múzeumpedagógus és a diákság között. Ennek kapcsán szóba kerültek azok a filmes alkotások is, amelyek hadtörténelmi szempontból nem alkalmasak arra, hogy hűen rekonstruálják az eseményeket. „A kőszívű ember fiai amellett, hogy szinte minden jelenetében előfordul olyan dolog, ami biztosan nem úgy történt, nagyon jó film és releváns üzenettel bír. Fontos, hogy az üzenete eljusson a gyerekekhez. A 80 huszár című alkotás hadtörténelmi szemmel viszont a legjobb elérhető film ebben a műfajban” – hangzott el.
A hazafias és honvédelmi nevelés kapcsán Hidvégi András kiemelte: fontos cél, hogy bemutassák és elérhetővé tegyék a gyerekek számára azokat a történelmi személyeket, akik valóban sokat tettek a hazáért. Nagyon fontos, hogy a hősöket úgy mutassuk be, mint olyan embereket, akik „emberi oldaluk ellenére, vagy azzal együtt váltak hőssé.” Megemlítette két aradi vértanú, a feleségétől érzelmes levéllel búcsúzó Damjanich János és a kivégzése előtti éjszakán szakkönyveket bújó Török Ignác honvédtábornokok példáját, akik hősi mivoltuk mellett emberi arcukat is megmutatták.
A műsorban ismertették a Magyar Honvédség 175 éves történetét bemutató kiállítást, amely interaktív módon mutatja be a magyar katonák felszerelését, használati tárgyait, áldozatvállalását 1848-tól egészen napjainkig a Bálna Honvédelmi Központban, ahol a katonai jellegű kihívásokat felvonultató Aréna tér is várja az érdeklődőket. A Hadtörténeti Múzeum különleges gyűjteménye azonban nemcsak a fővárosban, hanem Székesfehérváron, a Szent István Király Múzeumban is megtekinthető, ahol a rendházépület 18 termében ezernél több műtárgy, látványos idővonal és sokrétű digitális tartalom segítségével kapnak bepillantást a látogatók a magyar hadtörténelem emlékeibe, a török hódoltság korától egészen napjainkig.
A Hadtörténeti Intézet és Múzeum múzeumpedagógiai foglalkozásaira a militaria.hu oldalon lehet jelentkezni, a programkínálatról pedig az mh175.hu oldal nyújt tájékoztatást.
A Spirit FM Katonadolog című műsorának korábbi adásai ide kattintva már a YouTube-on is visszanézhetőek.
Az aktuális, valamint a korábbi adásokat az alábbi linkekre kattintva tudják meghallgatni:
Apple podcast
Spotify
Anchor