Együtt állt tartalékosnak két tolnai polgármester
Szöveg: Teszler Vendel | Fotó: Vajai István, turistamagazin.hu, archív |  2024. október 20. 9:00Két polgármester találkozott a dunaföldvári városháza dísztermében, hogy együtt fejezzék ki hazájuk iránti szeretetüket és tenni akarásukat. Baksa Ferenc Madocsa, illetve Horváth Zsolt Dunaföldvár polgármestere aláírták tartalékos szerződésüket, az MH Sipos Gyula 6. Területvédelmi Ezred vitéz Horváth József 69. Területvédelmi Zászlóalj katonái lesznek.
Újra csatlakoztak a Magyar Honvédséghez, miután korábban mindketten hivatásosként szolgáltak. Újra, de mégsem, mivel igazán sohasem szakadtak el onnan. Újra, hogy példát mutassanak másoknak, mert úgy vélik a hazánkért, hazánk védelméért mindannyiunknak tennünk kell.
Madocsa közel kétezer lakosú község Tolna vármegyében, másfél kilométernyire a Dunától, története több mint ezer évre nyúlik vissza. Paks és Dunaújváros környékén kívül országosan sem ismeretlen a falu, hiszen sokan hallották a nevét Böde „Dani” kapcsán. Innen származik a magyar labdarúgó válogatott korábbi csatára, a Ferencváros egykori, a Paks mai közönségkedvence.
Baksa Ferenc 2019 óta vezeti a települést. Családalapítását követően, 14 éves katonai pályafutás után döntött a hazatérés mellett. Közvetlenül a megválasztása előtt – már ismét a falujában élve – a közeli paksi atomerőmű tűzoltója volt. A 41 esztendős, immár háromgyermekes madocsai polgármester előtte Szentkirályszabadján és Szolnokon szolgált. Fedélzeti technikusként éveken át adott helikopteres kutató-mentő szolgálatot. Miután biztonságtechnikai szakon diplomát szerzett helikopterpilótává képezték volna át, az első szakvizsgáig el is jutott, ám a paksi állásajánlat miatt inkább visszaköltözött otthonába.
A szolnoki helikopterdandárral a mai napig tartja a kapcsolatot, az alakulatot irányító dr. Bali Tamás dandártábornok volt annak idején Afganisztánban a parancsnoka. A falu rendezvényeire rendszeresen hív katonavendégeket, így például a szolnoki katonazenészek és a medinai „radarosok” mellett a toborzók is évről évre megfordulnak Madocsán
Szándéka ellenére Baksa Ferenc a kiemelt biztonsági besorolású atomerőmű tűzoltójaként, illetve a törvényi megkötés miatt polgármesterként sem vállalhatott korábban tartalékos szolgálatot. A közelmúltbéli jogszabályi változás azonban megnyitotta az utat előtte. Ekkor gondolt arra, hogyha már ő csatlakozik, megkérdezi a környékbeli településvezetőket, nekik nincs-e kedvük.
A megszólítottak közül, a Madocsáról autóval negyedóra alatt elérhető Dunaföldvár polgármestere, Horváth Zsolt igent mondott. Ahogy a tízezer lakosú észak-tolnai város, úgy a 12 esztendeje szolgáló polgármester is komoly katonai múlttal rendelkezik.
Miként Dunaföldvár neve utal rá, a folyó partjának ezen szakaszán régóta vár áll. A jelenleg is látogatható, 2006-ban felújított erődítmény elődjének alapjait a 16. században rakták le. A település és vára akkor, a török időkben jutott először komoly történelmi szerephez. A mohácsi csata előtt, 1526 augusztusának elején II. Lajos király itt várta be a késlekedő nemesi csapatokat és indult aztán végzetes útjára. Majd a vesztes ütközet után Szulejmán szultán Földváron vette át Buda kulcsait. A Rákóczi-szabadságharc idején komoly harcok zajlottak a dunai átkelőhelyért, a vár többször cserélt gazdát a császáriak és a kurucok között.
A várból remek kilátás nyílik a Dunára és a dunaföldvári hídra, amelyet 1930-ban adtak át (az első közúti átkelőként Budapesttől délre), s melynek felügyeletéért egy bő évtizeddel később a német és szovjet csapatok ádáz küzdelmet folytattak. A második világháborút követően az itt állomásozó légvédelmi tüzér és rakétaosztály, a városszéli szovjet laktanya, valamint – sajnos – több légi baleset miatt került fel ismét a „katonai térképre” a település. A balesetek közül a legutolsó 1973. szeptember 18-án történt, amikor Bartal János alezredes életét veszítve MiG 15-ös vadászrepülőgépével lezuhant Dunaföldvár belterületén. A helyben elhunyt pilóták történetének felkutatásában és emlékművének megvalósításában Horváth Zsolt, az egykori vadászpilóta már polgármesterként vett részt 2014-ben.
„Ápolni kell a hagyományokat, nevelni kell a fiatalokat a hazaszeretetre, a haza védelmére. A világ forrong, felkészültnek kell lennünk” – vallja a dunaföldvári polgármester, aki most, 62 évesen csatlakozott a területvédelmi erőkhöz.
Katonai pályafutását Szolnokon kezdte 1984-ben, szolgált Kecskeméten és Taszáron. Még a Szovjetunióban L29-es géptípuson kezdett tanulni, idehaza a MiG 21-es különböző típusaival repült. A repülés mellett oktatott is, első osztályú oktatópilóta vált belőle. A tanítás közel áll a szívéhez, már a civil életre készülve tanári diplomát szerzett. Miután 1996-ban kilépett a honvédség kötelékéből tanárként is dolgozott, legutolsó felsőfokú tanulmányait is pedagógiai területen végezte a Budapesti Műszaki Egyetemen, illetve a Szegedi Tudományegyetemen. A területileg illetékes szekszárdi toborzóiroda vezetőivel folytatott beszélgetés után úgy tűnik, hogy katonaoktatóként számítanak majd rá tartalékos szolgálati idejében.
„Felajánlottam, hogy nagyon szívesen átadom a múltbéli és jelenkori tapasztalataimat, már a jövőre összpontosítva. A honvédség végigkíséri az életemet, mindig felelősséget éreztem a tekintetben, hogy az ember, ahol tud segít” – mondja Horváth Zsolt.
Településük védelmi bizottságának vezetőjeként mindkét polgármester aktív heteket tudhat maga mögött. A vízügyi és katasztrófavédelmi szakemberekkel együttműködve Madocsa és Dunaföldvár is sikeresen megvédte magát a Duna áradásától. A honvédségnél elsajátított kooperáció és rendszerben gondolkodás, megszokott rend, fegyelem, szervezettség Baksa Ferenc és Horváth Zsolt számára egyaránt hatalmas előny, miképp ezt a sikeres árvíz elleni védelem is bizonyította.
„Nálunk a civil szféra nagyon erős, nagy örömömre még a két dunaföldvári középiskola diákjai is jöttek zsákolni. A városunkban egyaránt rendkívül jól működik az önkéntes tűzoltó egyesület és a polgárőrség. Tagjaik folyamatosan részt vesznek a közösségi feladatokban. Az irányukba is fogok nyitni, remélem, hogy az ő soraikból is tudunk majd további területvédelmi tartalékosokat toborozni” – közli Horváth Zsolt.
„A szívünkben mindig katonák maradunk. Amikor a homokzsákokat pakoltam a gáton, akkor is a régi egyenruhámat vettem fel, természetesen rendfokozat nem volt rajta, de mindig ezt viselem, amikor dolog van” – árulja el Baksa Ferenc, aki tettre készen várja az aláírást követő időszakot.
S akkor már rendfokozat is lehet majd az újra „hivatalból” viselt egyenruháján.
Csatlakozz a területvédelmi tartalékosokhoz! ⇒ iranyasereg.hu/tartalekos