„Elsődleges célunk a haderő és a különleges erők népszerűsítése”
Beszélgetés Koltai Arnold nyugállományú alezredessel
Szöveg: Antal Ferenc | Fotó: Elite Challenge facebook oldal |  2020. szeptember 21. 7:21Az Elite Challenge (EC) civilek számára is elérhető, ötnapos fizikai és pszichés terheléses képzés, amely a nagy hagyományokkal bíró katonai kiképzések – U. S. Army Ranger, Special Forces, MH Skorpió, Rohamlövész – programjaihoz hasonló fizikai és mentális megmérettetés azoknak szól, akik be akarják bizonyítani, hogy képesek megfelelni az elit katonákkal szemben támasztott minimum követelményeknek. A program atyjával, Koltai Arnold nyugállományú alezredessel beszélgettünk.
Miért indította el az Elite Challenge képzést?
A különleges műveletekben eltöltött évek után – miután egészségügyi okokból leszereltek – úgy gondoltam, hogy elindítok egy kiválasztó programot, amivel a civilek számára is jobban érthetővé, mintegy „elérhetővé” teszem a különleges erők világát. A program nem titkolt célja, hogy közelebb hozza a Magyar Honvédséget, ezen belül a különleges erőket a civil társadalomhoz, betekintést nyújtson az elit katonák kiképzésébe, és abba, hogy milyen nehézségeket kell vállalniuk a szolgálat érdekében. Az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában támogatják ezeket a programokat, mint a haderő utánpótlásának egyik lehetőségét, nekem pedig szívügyem, hogy az EC-vel olyan fizikálisan és mentálisan felkészült embereket irányítsunk a Magyar Honvédség irányába, akik a program hatására esetleg a különleges erőknél, vagy más alakulatnál hivatásos, szerződéses, illetve önkéntes tartalékos szolgálat keretein belül képzelik el a pályájukat.
Miben egyedülálló a megmérettetés?
Nagyon-nagyon precízen és pontosan szerkesztettük meg a programot, olyan terhelések és olyan foglalkozások tömkelegét tartalmazza, amelyhez nincs hasonló Európában. Szinte megállás nélkül folyamatos, komfortzónájukon kívüli terhelésnek tesszük ki a jelentkezőket, a nap 24 órájában. Ezalatt nemcsak fizikai erőnlétükről tesznek tanúbizonyságot, de a brutális alvásmegvonás, az energia-stressz és az elméleti oktatások, tesztek során, mentális erőnlétükről is képet adnak. A képzés során a hallgatók megtanulnak terepen tájékozódni, elsajátítják a térképolvasáshoz és a tájékozódáshoz szükséges eszközök használatát, leküzdik egy közel sem egyszerű akadálypálya elemeit, valamint megismerik az alapfokú kötéltechnika alkalmazását és a hegymászókötéllel végrehajtott ereszkedés gyakorlati végrehajtását is. Közben meg kell küzdeniük saját démonaikkal, amelyek folyamatosan a feladást szeretnék kikényszeríteni a jelöltekből. A folyamatos fizikai megpróbáltatások és a mentális stressz során azonban olyan bajtársias kötelék alakul ki köztük, amely egy életre szól. Ennek alapja a csapatszellem, valamint a kölcsönös tisztelet. Fegyelmezési módszerekre egyáltalán nincs szükség, az elmúlt nyolc évben csupán egyszer kellett olyan döntést hoznom, hogy öltözőbe küldtem egy úriembert, akkor is azért, mert cserben hagyta a társát. Ez olyan súlyos vétek, amit nem tolerálunk.
Az elmúlt években volt-e valami részfeladat, amiben változtattak?
Minden évben kerül egy apró csavar a programba, ami ugyan nem változtat a szerkezetén, a vázán – 120 órába csak 120 óra fér bele –, de azért kis meglepetést mindig okozunk a jelöltek számára. Vagy a csoportfeladatoknál, vagy a vizek napjánál teszünk be egy kanyart. Az a célunk, hogy ne legyen mindig ugyanaz és kiszámítható a program.
Katonák között népszerűbb a program, vagy a civilek között?
Immár nyolc éve csináljuk ezt a programot, és elmondhatom: a társadalom nagyon széles spektruma képviselteti magát a megmérettetéseken. Ha számszerűsíteni szeretném, a programban indulók körülbelül 50 százaléka érkezik a civil szférából, a fennmaradó 50 százalék a honvédségtől, illetve a belügyből jelentkezik hozzánk közel egyenlő megosztásban.
Vannak visszatérő jelentkezők?
A visszatérők jellemzően azok, akiknek nem sikerül, három-négy nap után feladják, vagy nem sikerül a tereptanvizsgájuk, és nem tudnak az újra-tesztelésen sem sikerrel produkálni. A kalandvágy mindenkiben benne van, mindenki szeretné megismerni a saját határait: volt olyan jelentkező, aki azt mondta, ez az egyetlen olyan program, amire egész évben készülnie kell, és ez adta számára a motivációt. Viszont előfordult, hogy olyan visszatérő jelentkezők estek ki a megmérettetés második napján, akik előzőleg sikerrel teljesítették az EC-t. Itt nem lehet emlékezetből felkészülni.
Idén először két női jelentkező is sikerrel teljesített. Személy szerint büszkébb a női végrehajtókra?
Habár a program nem tesz különbséget nők és férfiak között – a valóságban is csak az elvégzendő feladat adott, és az arra megfelelő ember számít –, nagyon büszke vagyok rájuk. Nyolc éve várjuk a pillanatot, hogy mikor tudja áttörni egy nő is azt a fizikai és lélektani burkot, amit a program megkövetel, most pedig egyszerre ketten is sikerrel megtették. Nem én készítettem fel őket – mi csupán felkészülési programot küldtünk a jelölteknek –, de elmondhatom: mindketten fiatalok, rendkívül céltudatosak, fizikailag abszolút terhelhetőek, pszichésen szinte megtörhetetlenek, tehát úgymond, egy jajszó nélkül csinálták végig az öt napot. Egyébként az idei EC-re nyolc nő jelentkezett, de csak öten jöttek el a program kezdetére. Közülük hárman maradtak bent, de csak ketten tudták végigcsinálni. Megmondom őszintén, nagyon furcsa volt látni, ahogy a hölgyek mellől esnek ki és kongatnak le a férfijelöltek, ami igencsak feladta a leckét a következő végrehajtásnál a férfiak számára.
Kikből lehetnek kiképzők, istruktorok?
Az instruktorok csapatában olyan katonákat, rendőröket és tehetséges civileket találunk, akik szintén több speciális katonai vagy rendőri kiképzést teljesítettek, nagy tapasztalattal rendelkeznek, vagy épp maguk is az Elite Challenge program korábbi végzősei, és rendelkeznek azon képességekkel, amelyeknek köszönhetően, felkészítésüket követően instruktorrá válhattak a programban. Csak olyan emberekre van szükségünk, akik képesek példát mutatni, oktatni, végrehajtani és kommunikálni.
Nemrég ért véget a 14. EC program. Hogyan értékeli a legutóbbi megmérettetést?
Mindig igyekszünk fenntartani a végrehajtások intenzitását, keménységét, valamint a programok variálhatóságát, ám ez részben függ a jelöltek összteljesítményétől és képességétől. Ezek alapján viszonylag erős színvonalú végrehajtást tapasztaltam. Sosem az a célunk, hogy mindenáron kiejtsük az embereket, hanem hogy mindenkin behajtsuk a minimális kimeneteli követelményeket, és segítsük a jelölteket, hogy akár naponta többször is átlépjék saját határaikat.
Miért érdemes az EC-re jelentkezni és végrehajtani a programot? Mit ad a megmérettetés a résztvevőknek?
Az EC-t sikeresen teljesítők a program elvégzését elismerő oklevél és felvarró mellett alanyi jogon vehetnek részt az általunk vezetett sportkiképzéseken, amelyek során kizárólag a sportok oldaláról ismerkedhetnek meg a különleges erőkben is gyakorolt alaptevékenységekkel. Ilyenek például a búvárkodás, a lövészet, a sziklamászás, az ejtőernyőzés, a magashegyi képzések és társaik. Fontos kiemelnem, hogy az EC során semmilyen katonai ismeretet nem adunk át. Az a sereg dolga. Ezekben a sportokban tagjaink hazai vagy nemzetközi minősítést is tudnak szerezni, és amennyiben szeretnék, specializálódhatnak bármelyik sportra, ahol további képességeket szerezhetnek, fejleszthetik kompetenciáikat. Ha úgy tetszik, ezek a felkészítések jól felkészítik azokat, akik a Magyar Honvédség és ezen belül a különleges erők irányába kívánnak próbálkozni. Az elmúlt évek során tucatnyian indultak ebbe az irányba, s információink szerint ki a Különleges Rendeltetésű Dandárnál, ki egyéb alakulatnál, ki pedig tartalékos katonaként szolgál azóta is. Mi így próbáljuk tovább szolgálni a honvédelem ügyét.