„Emlék a fogságból”

A kiállításon a látogató beléphet a fából készült hadifogoly-barakkba, ahol vitrinben álló tárgyak mesélnek neki. Ezek mellett egy fekhely, egy asztal és két pad emlékeztet arra, milyen körülmények között tölthették mindennapjaikat a hadifoglyok. Az asztalhoz ülve újabb tárgyakat látni, melyeket a Magyarországon fogságba esett orosz és szerb katonák készítettek.

„A hadifoglyok a táborban ingerszegény környezetbe kerültek, így az volt a kérdés, hogy a szürke mindennapokat hogyan lehet elviselhetőbbé tenni. A faragás fő célja a semmittevés enyhítése volt. A nemzetközi jogszabályoknak megfelelően – a tisztek kivételével – munkára lehetett fogni a hadifoglyokat, így azok számára vált leginkább fontossá, hogy mivel töltsék el az időt, akik nem mehettek dolgozni. A munkavégzésért járó pénzt a körülményeik javítására fordították. Azok számára is lehetőség nyílt pénzszerzésre, akik a táborokban maradtak. Az ügyeskezű hadifoglyok különböző emléktárgyakat készítettek, amelyeket jótékonysági szervezetek segítségével értékesíthettek. A hadtörténeti múzeum gyűjteményében található egy cigarettatárca, ami bizonyítja, hogy a Hadsegélyező Hivatal átvette ezeket a faragványokat, majd eladta őket. A fekete diófából készült, juharfa és gyöngyház berakással díszített cigarettatárcába egy kis cédulát ragasztottak. Ez tartalmazza, hogy hol, milyen fából készítették és mennyiért árulták. A tárgyak leggyakrabban fából készültek, de akadtak kivételek. Készült lószőrből font gyűrű vagy óralánc, valamint állatcsontból alkotott faragványok is” – mondta Závodi Szilvia.

A hadifoglyok gyakran készítettek íróasztalra való készleteket is - egyebek mellett - itatós tappert, amellyel a felesleges tintát itatták fel a papírról olyan módon, hogy a félkör alakú fatálra papírt erősítettek. Emellett gyakran faragtak evőeszközöket. „Érdekesség, hogy a hal forma számos alkalommal megjelent. Hal alakúra faragták a villák, a kanalak és a kések szárait. Utóbbi legfeljebb dísznek szolgált, esetleg papírvágóként használták” – árulta el, majd azt is elmondta, milyen tárgyakból készült a legtöbb.

„Abban az időszakban a dohányzás igen elterjedt volt, ezért a legtöbb tárgy ehhez kapcsolódik. Gyakran készítettek cigarettatárcát, amelyhez nem volt szükség túl sok eszközre. Szerezni kellett faragható fát, leginkább puhafával dolgoztak. Ezen kívül egy bicskát, esetleg néhány szöget használtak, például nyitható dobozok esetében. A tárgyakba különböző mintákat faragtak, illetve írhattak rájuk szöveget. Általában az olvasható rajtuk oroszul, cirill betűkkel, hogy »Emlék a fogságból«, vagy belevésték a fogolytábor nevét. Készültek nagyobb, könyv formájú darabok, amelyekben szivart lehetett tartani. A tárgyakért kapott pénzből a jótékonysági szervezetek segítségével beszerezhettek dohányt, illetve jobb ételeket kaphattak. A faragás elsődleges szerepe azonban az volt, hogy lelkileg jobban viseljék a körülményeket” – hangsúlyozta.

Folytatjuk!