„Ez nem a mi háborúnk!”

Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban Szabó István leszögezte: hazánk mélyen elítéli, hogy Oroszország fegyveres háborút kezdett Ukrajnában. „Magyarországnak mindent meg kell tennie azért, hogy kimaradjon a háborúból. Ez nem a mi háborúnk. Mivel azonban hazánk NATO-tag, készülünk, és szövetségesként megtesszük a lépéseket, ha kell” – húzta alá az államtitkár. Hozzátette: a keleti határon települő harccsoportnak kettős feladata van. Az egyik, hogy megelőzzék fegyveres csapatok átsodródását a határon, a másik pedig a humanitárius feladatok kapcsán a Belügyminisztérium szerveinek támogatása.

Szabó István szerint a 2017-ben elindított Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program az elmúlt évtizedek legátfogóbb fejlesztése, számos szegmenst foglal magában. Mint mondta, a programra azért volt szükség, mert hazánk biztonsági környezete rendkívül gyorsan változik, szűkebb környezetünkben is jelen vannak instabil államok. „A tágabb környezetet figyelembe véve pedig fontos megemlíteni a migrációt, a kiberfenyegetést és a hibrid hadviselést, melynek példáját először 2014-ben, a Krím-félsziget annektálásakor tapasztaltuk. Az éghajlati változások és a járványok pedig természetesen hazánkat is érintik” - mondta a honvédelmi államtitkár. Szabó István szerint Magyarország a déli és a keleti fenyegetettség metszéspontjában fekszik. Kiemelte: a Nyugat-Balkán sem biztonságos. Nem véletlen, hogy jelenleg is 650 magyar katona teljesít szolgálatot abban a régióban.

Visszatérve a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programra Szabó István kiemelte: korábban megszűnt katonai képességeket kellett újraéleszteni, és létrehoztak új katonai életpálya modellt is. A program fontos része a hazai hadiipar fejlesztése, újjáélesztése, amely képes minden körülmények között kiszolgálni a felmerülő igényeket. A honvédelmi államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy az afganisztáni kimenekítési akció nem sikerülhetett volna az újonnan hadrendbe állított szállítórepülőgépek nélkül.

Szabó István részletesen ismertette az Önkéntes Katonai Szolgálat, valamint a senior katonai szolgálat lehetőségeit, feltételeit is. Mint mondta: bizonyos kor után a katonák akár a közigazgatási szférában is elhelyezkedhetnek, hiszen képességeiket, erényeiket azon a területen is elismerik.

Az Önkéntes Tartalékos Rendszer fejlesztéséről szólva elhangzott: tizenkét esztendő munkája nyomán mára már 11.500 tartalékos katonája van a Magyar Honvédségnek. „Nem igaz, hogy nem lehet megszólítani a fiatalokat, mert a számok is mutatják, hogy nagyon érdeklődnek a haderő iránt” - jegyezte meg Szabó István. Hozzátette: „a járványhelyzet kezelésében nyújtott segítség nyomán a társadalom láthatta, milyen komoly és szerteágazó képességekkel bír a honvédség. Ez nagyban növelte a haderő elismertségét”.

A Honvéd Kadét Programmal kapcsolatban az államtitkár kiemelte: már száz iskola csatlakozott hozzá és további tizenkilenc egyetemmel is felvették már a kapcsolatot. Hozzáfűzte: hazánkban jelenleg két katonai középiskola és kollégium, illetve egy katonai kollégium működik. A tárca 2030-ig nyolc-tíz honvéd középiskola és kollégium létrehozását tervezi.

A tájékoztatón elhangzott: a honvédelemre és ezen belül is a haderőfejlesztésre fordítható költségvetési keret 2016 óta folyamatosan emelkedik. 2022-ben 1 003 milliárd forint, 2024-ben 1 460 milliárd forint lesz a honvédelem teljes költségvetése, ez utóbbi már megfelel a NATO által elvárt két százalékos védelmi költségvetési rátának.

Szita Károly, Kaposvár polgármestere zárszóként elmondta: a délszláv válságból is kimaradtak, és nagyon örülnek, hogy az orosz-ukrán konfliktusban is ez a kormányzati álláspont. Kiemelte: „remélem, hogy hamarosan Kaposváron nyithatja meg kapuit az ország harmadik katonai kollégiuma”.