Emlékezés a hős előd sírjánál
Szöveg: Terjék Ádám önkéntes területvédelmi tartalékos főtörzsőrmester | Fotó: Molnár Dénes önkéntes területvédelmi tartalékos törzsőrmester | 2020. október 10. 18:19A Magyar Honvédség egyik kiemelt feladata a katonahősök emlékének ápolása. Ebben fontos szerepe van az Önkéntes Tartalékos Rendszernek, valamint a tartalékos katonáknak is - támaszkodva helyismeretükre, illetve akár személyes kötődéseikre. Következzen ennek most egy nagyszerű példája.
A közelmúltban az MH 2. vitéz Vattay Antal Területvédelmi Ezred 3. Oláh Sándor Területvédelmi Zászlóaljánál létrehozott hadisírgondozó csoport jövőbeni terveiről beszélgettünk. Ekkor Molnár Dénes önkéntes területvédelmi tartalékos törzsőrmester elmesélte egyik katona felmenője tragikus sorsát, amit még gyerekként nagymamájától hallott. Most, a családi hagyaték rendezése közben elevenedett fel ismét a történet arról, hogyan vesztette életét nagymamájának testvére, ifj. Szomjas Gusztáv huszár hadnagy.
Ifj. Szomjas Gusztáv 1923-ban született, szerencsésen túlélte Budapest ostromát, s megérte a világháború befejeztét is. 1945. szeptember 30-án azonban egy szovjet gépkocsi szándékosan elgázolta. Sérülései olyan súlyosak voltak, hogy és a székesfehérvári kórházban életét vesztette. Végső nyughelyére a Zirc melletti Kardosrét puszta temetőjében lelt.
Azonnal adódott az ötlet, hogy tartalékos katonaként rójuk le tiszteletünket az egykori huszártiszt sírjánál. A 22 éves korában elhunyt ifj. Szomjas Gusztáv nemcsak, hogy debreceni születésű volt, hanem a város egyik meghatározó családjából származott. A nagyapja, id. Szomjas Gusztáv (1870-1936) Debrecen és Hajdú vármegye egykori főispánja, édesapja, Szomjas Gusztáv (1898-1959) olimpikon sportlövő, nem mellesleg tartalékos huszár főhadnagy volt. Édesanyja Kaszanyitzky Olga (1901-1964) pedig annak a Kaszanyitzky családnak a tagja, amely nagy tekintélynek örvendett Debrecenben. A család - üveg. és porcelánkereskedésével - alapvetően határozta meg a város arculatát és fejlődését.
Megtudtuk továbbá, hogy az egykori „ludovikás” tiszt a magyar királyi nyíregyházi 4. huszárezredben kezdte meg katonai szolgálatát az eskü letétele után, 1944-ben. Az alakulat évekig annak a vitéz Vattay Antal tábornoknak az alárendeltségébe tartozott, aki ezredünk névadója lett. Ezért is okozott nagy örömet, hogy Szanyi Tamás, a nyíregyházi székhelyű 5. Farkas Gyula Területvédelmi Zászlóalj önkéntes területvédelmi tartalékos főtörzsőrmestere is csatlakozott hozzánk.
Az így összeállt 3 fős tartalékos katonai csapat elindult, hogy majdnem napra pontosan 75 évvel a tragikus esemény után tiszteleghessen ifj. Szomjas Gusztáv huszár hadnagy előtt, s egyik leszármazottja, debreceni tartalékos katonaként róhassa le kegyeletét hős elődje sírjánál.
