Enyhülést hozhat Barack Obama első orosz útja
Szöveg: honvedelem.hu / MTI | 2009. július 5. 11:23Első oroszországi látogatására Moszkvába várják hétfőn Barack Obama amerikai elnököt: a kétnapos orosz-amerikai csúcstalálkozó fő kérdése, hogy meghozza-e első eredményeit a két nagyhatalom között az elmúlt hónapokban megindult közeledés, hiszen Dmitrij Medvegyev orosz államfő és Obama a kapcsolatok javítására törekszik.
Az amerikai-orosz kapcsolatok az elmúlt években a két előző elnök, Vlagyimir Putyin és George Bush személyes jó viszonya ellenére a hidegháború óta nem látott mélypontra süllyedtek. Ennek fő oka a NATO Moszkva által hevesen ellenzett keleti bővítése, az amerikai rakétapajzs – Bush által elhatározott, Moszkva által szintén ellenzett – kelet-európai kiterjesztése, s a Nyugaton élesen bírált tavaly augusztusi orosz-grúz villámháború volt, amely után Oroszország független államként ismert el két grúziai szakadár régiót, Abháziát és Dél-Oszétiát.
Obama idén januári hivatalba lépése óta Washington és Moszkva békülékeny hangot ütött meg, a kapcsolatok újjáépítésére – “újraindítására" – törekszik, s az eddigi mosolydiplomáciát most jelentősebb tettek követhetik.
A moszkvai csúcs központi témájának a nukleáris leszerelés ígérkezik, s az előkészítő tárgyalások előrelépéssel kecsegtetnek.
A világ nukleáris fegyvereinek mintegy kilenctizedét birtokló két atomhatalom tárgyalásokat folytat arról az új megállapodásról, amely felváltaná az 1991-ben – még a Szovjetunió által – aláírt, a hadászati támadó fegyverek csökkentéséről szóló, decemberben lejáró kétoldalú START-I szerződést. Moszkvában pénteken közölték: a két elnök várhatóan keretmegállapodást ír alá, amely rögzíti politikai elkötelezettségüket, és számszerűsített célokat is tartalmaz.
A START-I értelmében a két ország hét év alatt az addigi 10 ezerről legfeljebb hatezerre csökkenti nukleáris töltetei számát; hordozóeszközökből legfeljebb 1600-at tarthat meg az e szerződés alapján számba vettekből. A legutóbbi, 2002-ben Moszkvai Szerződés néven kötött leszerelési megállapodás előírta, hogy 2012-ig 1700-2200 egységre csökkentik a töltetek számát.
Moszkvában pénteken közölték, hogy a készülő új szerződésben a töltetek száma 1700 alatt lesz; a hordozóeszközökről még tárgyaltak.
A megegyezés akadálya lehet, hogy Moszkva a leszerelést összekötné az amerikai rakétapajzs kérdésével. A Bush-kormányzat a kelet-európai kiterjesztést a “lator államok" – köztük Irán – jelentette fenyegetéssel indokolta. A rakétapajzs
orosz vélemény szerint aláássa az orosz nukleáris elrettentő erőt, ezért Moszkva az ország biztonságát fenyegető tényező lát benne. Az Obama-kormányzat hajlandó volt a telepítés felülvizsgálatára, de teljesen nem tett le róla.
A moszkvai csúcs másik fontos eredménye lehet, hogy az orosz vezetés Washingtonnak tett engedményként hozzájárul ahhoz, hogy az Egyesült Államok fegyvereket tartalmazó hadiszállítmányokat juttasson el Oroszországon keresztül – főleg légi úton – Afganisztánban harcoló csapataihoz. Moszkva eddig csak olyan amerikai szállítmányokat engedett át orosz területen vasúton, amelyekben nem volt fegyver.
Obama a csúcs alkalmából a jelenleg miniszterelnök Putyinnal – az Oroszországot irányító elnöki-kormányfői hatalmi páros “erős emberével" – is találkozik. A várakozásokat hűtötte, hogy Obama a minap úgy nyilatkozott: Putyin fél lábbal a múltban él, s bár még mindig jelentős befolyása van országában, Washington “nagyon jó kapcsolatot" épít ki Medvegyevvel. Putyin úgy riposztozott, hogy Oroszország szilárdan áll a lábán, s mindig a jövőbe tekint.
