Eredményes Obama és Medvegyev találkozója

Barack Obama első oroszországi látogatásának nyitónapja egyebek mellett két fontos egyezmény, a hadászati atomfegyverek csökkentésére vonatkozó keretmegállapodás és az Afganisztánba irányuló amerikai hadiszállítmányok tranzitjára vonatkozó egyezség aláírását eredményezte; a legvitatottabb kérdésben, az amerikai rakétapajzs kelet-európai kiterjesztésében azonban fennmaradt az ellentét a két nagyhatalom között.

Obama és Medvegyev azzal a kinyilvánított szándékkal ült tárgyalóasztalhoz a Kremlben, hogy új fejezetet nyitnak a feszültségekkel terhes kétoldalú kapcsolatokban, amelyek az előző amerikai elnök, George Bush kormányzása alatt a hidegháború óta nem látott mélypontra kerültek.

A két elnök keretegyezményt írt alá a hadászati atomfegyverek csökkentéséről szóló, ez év végén lejáró START-I megállapodást felváltó új szerződésről. Ez tulajdonképpen egy “útiterv" az új, végleges szerződés kidolgozását célzó tárgyalásokra. A politikai elkötelezettséget jelentő egyezség előirányozza, hogy az új szerződésben 1500-1675 darabra csökkentik hét éven belül a két ország nukleáris tölteteinek számát, hordozóeszközeikét pedig 500-1100 darabra. A START-I még 6000-ben maximálta a robbanófejek számát. A legutóbbi leszerelési megállapodás, a Moszkvai Szerződés értelmében ezt 2012 végéig 1700 és 2200 közötti darabszámra kell mérsékelni, s a két ország eddig az időpontig legfeljebb 1600 hordozóeszközt tarthat meg.

Megállapodás született arról is, hogy Moszkva engedélyezi amerikai fegyverszállítmányok és személyzet áthaladását orosz területen – elsősorban légi úton – az Afganisztánban állomásozó amerikai erők utánpótlásának biztosítására. Moszkva évente díjmentesen 4,5 ezer légi szállítást tesz lehetővé, ami évi 133 millió dolláros megtakarítást tesz lehetővé Washington számára, amellett, hogy az eddigi Pakisztánon keresztül vezető, veszélyessé vált utánpótlási útvonalakat is kiválthatja. Moszkva korábban csak fegyvereket nem tartalmazó amerikai szállítmányokat engedett át. Mostani döntésével egyértelműen támogatja azokat a hadműveleteket, amelyeket amerikai haderő indított Afganisztánban a tálib fegyveresek és az al-Kaida terrorhálózat tagjai ellen az augusztusi afgán elnökválasztás előtt.

Fennmaradtak viszont az orosz-amerikai ellentétek a Moszkva és Washington által leginkább vitatott kérdésben, az amerikai rakétapajzs kelet-európai kiterjesztését illetően. A rakétapajzs aláássa az orosz nukleáris elrettentő erőt, emiatt Moszkva Oroszország biztonságát veszélyeztető tényezőt lát benne. A két elnök erről nagyon általános megfogalmazású közös nyilatkozatot adott ki, s megállapodott abban, hogy szakértőkkel vizsgáltatják meg a hadászati ballisztikus rakéták terjedésével kapcsolatos valós veszélyeket, illetve fokozzák a párbeszédet egy információcsere-központ létrehozása érdekében.

Medvegyev a megbeszélést követő közös sajtótájékoztatón ésszerű kompromisszumnak minősítette a nukleáris keretmegállapodást, s előrelépésnek mondta, hogy a keretegyezmény a támadó és védekező fegyverek kölcsönös összefüggéséről szól (ahogyan azt Moszkva szorgalmazza).

Obama közölte, hogy Medvegyevvel szoros munkakapcsolatot alakított ki két közvetlen találkozójuk alkalmával – a két politikus a mostani csúcs előtt áprilisban Londonban találkozott -, s dicsérőleg hozzátette: bízik abban, hogy az orosz elnök teljesíti a megkötött megállapodásokat. A nukleáris leszereléssel kapcsolatban közölte, hogy Moszkvával ellentétben nem tartja szükségesnek a hadászati támadó fegyverek csökkentéséről és a rakétapajzsról folyó tárgyalások összekötését, jóllehet megérti az orosz érzékenységet e téren. Obama, mint mondta, arra számít, hogy a nyár végére lezárul a rakétapajzs európai kiterjesztésével kapcsolatos – az előző amerikai elnök, George Bush által elhatározott – tervek washingtoni felülvizsgálata, egyúttal ígéretet tett arra, hogy annak eredményei alapján új javaslatokat tesznek majd Moszkvának.