„Erkölcsi kötelességünk segíteni”
2023-ig hosszabbítaná meg a kormány a Magyar Honvédség iraki műveletekben való részvételét
Szöveg: honvedelem.hu | 2021. október 19. 18:30A Honvédelmi Minisztérium, az Iszlám Állam elleni koalíciós művelet átalakulása miatt, valamint a NATO Iraki Missziójában meglévő magyar szerepvállalással összhangban, a feladatok ellátására egy, legfeljebb 200 – váltási időszakban 400 – fős, a szükséges technikai eszközökkel, fegyverzettel, felszereléssel ellátott katonai kontingens állomásoztatásával, 2023. december 31-ig meghosszabbított hozzájárulással szeretné folytatni az Iszlám Állam elleni közös harcot Irakban – mondta Németh Szilárd, a tárca parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes, október 19-én, kedden, az Országgyűlés plenáris ülésén.
Németh Szilárd, az Orsszággyűlés támogatását kérve expozéjában kifejtette: az al-Kaida iraki szárnyából 2013 áprilisában kivált az Iszlám Állam elnevezésű szélsőséges szunnita terrorszervezet rövid idő alatt jelentős nagyságú területek felett vette át az uralmat Szíria keleti és Irak észak-nyugati részén. Ezeken a megszállt területeken az Iszlám Állam a keresztények és a szunnitáktól eltérő más vallási felekezetek tagjai ellen szisztematikusan és kegyetlenül hajtott végre emberi jogi jogsértéseket, népirtást és más emberiesség elleni bűncselekményeket.
A parlamenti államtitkár emlékeztetett rá, hogy a magyar Országgyűlés 2015-ben - a Magyar Honvédségnek az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet elleni nemzetközi fellépésben való részvételéről szóló határozatában - adta meg a hozzájárulását ahhoz, hogy az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalíciós műveletek elősegítése érdekében, a Magyar Honvédség hozzon létre egy katonai kontingenst, azt telepítse ki és állomásoztassa az erbili kiképző központban 2017. december 31-ig. Hozzátette, hogy az Országgyűlés ezt a határozatot azóta már kétszer két évre meg is hosszabbította, legutoljára 2021. december 31-ig.
„A Magyar Honvédség hozzájárulási szintje jelenleg 135 fő, a partnernemzetekhez képest ez a létszám jelentős, részvételünk sokoldalú. A külszolgálatot végző honvédek tevékenysége partnerképesség-építési, katonai segítségnyújtási és tanácsadási, őrző-védő és csapatkísérő feladatok ellátására terjed ki. Magyarország 2021. december 31-ét követően is – a mandátum országgyűlési meghosszabbítása esetén – a jelenlegi szerepvállalásnak megfelelő nagyságú és összetételű hozzájárulással szándékozik részt venni a műveletben” – fogalmazott Németh Szilárd.
A parlamenti államtitkár szerint habár az Iszlám Állam Irakban és - az Egyesült Államok 2019. március 23-i bejelentése alapján - Szíriában is teljes katonai vereséget szenvedett, és elveszítette korábban elfoglalt területeit, a globális terrorizmussal szembeni fellépés azonban hazánk és a nemzetközi közösség számára változatlanul kiemelt kül- és biztonságpolitikai kérdés marad. Ezért Magyarország aktívan kiveszi a részét önként vállalt kötelezettségei alapján a nemzetközi válságkezelési feladatokból. Aláhúzta: az Iszlám Állam elleni globális koalícióban való részvételünk fenntartásával a terrorizmus elleni küzdelemhez való hozzájárulásunk mellett, tevékenyen tudjuk szolgálni a migráció, illetve az azt kiváltó okok helyben történő megszüntetésére irányuló kül- és biztonságpolitikai célkitűzéseinket.
„Ha úgy tetszik, ebben a tekintetben, a misszióban való részvételünkkel elősegítjük Európa és Magyarország migrációs határának keletebbre tolását. A katonai szerepvállalás az Európát érintő migrációs folyamatok kiváltó okainak enyhítése mellett a helyi keresztények védelmét, is szolgálja. Az Irakban való jelenlétünk meghosszabbításával megőrizhetjük és tovább erősíthetjük koalíciós partnereink körében a hazánkról, mint megbízható szövetségesről eddig kialakult képet” – szögezte le Németh Szilárd. A miniszterhelyettes felhívta a figyelmet arra, hogy a Magyar Honvédség határainkon túl is hazánk érdekeit és a magyar emberek biztonságát szolgálja. Hallhattuk: a kormány álláspontja szerint a különböző válságoktól sújtott régiók lakosságának a szülőföldjén kell boldogulnia, ott emberhez méltó körülmények között dolgoznia, laknia és családja megélhetéséért, gyarapodásáért tennie.
„Fel kell számolni azokat az iszlamista csoportokat, a magukat államalakulatnak képzelőket, akik az illegális migráció gerjesztésében, és az ezzel kéz a kézben járó terror Európába exportálásában óriási anyagi és hatalmi hasznot húznak. A Közel-Keleten élő keresztény testvéreink védelme, az ellenük irányuló fanatikus vallási gyűlölet és agresszió felszámolása, a népirtás megakadályozása, életük segítése a keresztény Európa és Magyarország erkölcsi kötelessége” – húzta alá a parlamenti államtitkár. Mint mondta, a Magyar Honvédség erkölcsileg és kiképzési, harcászati, hadászati, logisztikai tapasztalatokkal is gyarapodik a missziókban.
„A honvédek szívesen, önként, többszörös túljelentkezéssel vesznek részt az éles katonai műveletekben, úgy, ahogy ezt annak idején Balassi Bálint is megénekelte. A három földrész, mind a tizenhárom országában, ahol missziós szolgálatot látunk el, a magyar katonának jól cseng a neve van, komoly becsületük és nemzetközi elismerésük van, öregbítik nemcsak a Magyar Honvédség, de hazánk hírnevét és megbízhatóságát is” – tájékoztatta az Országgyűlést Németh Szilárd.
Hozzászólásában Simon Miklós, a FIDESZ képviselője köszönetét fejezte ki a magyar katonák eddigi munkájáért. Elmondta: sajnos a jelenlegi Közel-Keleti helyzet indokolttá teszi a nemzetközi csapatok és a Magyar Honvédség további jelenlétét és minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk a terrorizmus visszaszorítása, és a migrációs nyomás csökkentése érdekében.
Dr. Lukács László György, a Jobbik Magyarország Mozgalom képviselője úgy fogalmazott: a javaslat érdemi részével a mozgalom egyetért: világos, hogy hazánknak nemzetközi kötelezettségei vannak, segítenünk kell az instabil körzetben a béke helyreállítását.
Juhász Hajnalka, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője egyetértett azzal, hogy az Iszlám Állam megalakulása után számos emberiség ellenes bűncselekményt hajtott végre és véleménye szerint is nagyon fontos, hogy „helyben kezeljük a problémákat.”
Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció (DK) képviselője kiemelte: minden itthon és külföldön szolgáló katonának szeretnék megköszönni, hogy akár az élete árán is szolgálja a hazát. Emlékeztetett arra, hogy annak idején a DK volt az egyetlen ellenzéki párt, amely támogatta ezt a javaslatot.