„Erős nemzeti haderőre van szükség”

A miniszter előadásában arról beszélt: a júniusi európai parlamenti (EP-) választás nyomán kialakuló politikai erőviszonyok határozzák majd meg a jövő védelmi és biztonsági struktúráját. Megjegyezte: a magyar kormány mihamarabbi fegyverszünetet és béketárgyalást sürget az ukrajnai háborúban, de az, hogy milyen lesz a béke és kik kötik meg, az nagymértékben függ az EP-választás eredményétől. Jó lenne, ha az EU is ott ülne a tárgyalóasztalnál, és nem „a feje fölött" kötnék meg a békét a nagyhatalmak és a harcoló felek, mert a béke elsősorban Ukrajna békéje lesz, de legalább ennyire az EU új védelmi és biztonsági konstrukciója alakul majd ki vele – jegyezte meg. Hozzátette: az EP-választás tétje, háború vagy béke lesz.

A miniszter szerint szükség van változásra az EU-ban, mert azok az erők, amelyek a NATO-t és az EU-t bele akarják sodorni a háborúba, a harmadik világháború kirobbanásának kockázatát növelik. Az unió soros elnökségével kapcsolatos feladatokról azt mondta, Magyarország célja az, hogy tisztességes közvetítőként, de a magyar nemzeti érdekeket minden esetben szem előtt tartva, ideológiától mentes, hidegfejű, pragmatikus elnöke legyen az EU-nak az idei év második félévében. A soros elnökség lehetőséget ad arra, hogy hozzájáruljunk a magyar emberek és Európa biztonságához, elkerüljük a blokkosodást, és a konnektivitás gondolatát helyezzük előtérbe – mondta.

Mint mondta, tiszteletet parancsol Magyarország kulturális, katonai, alkotmányos identitása és története, és „az utóbbi évek hisztériájában és őrületében" a józan észt és normalitást kínálja Magyarország az EU-nak. Megjegyezte: Magyarország 20 éve tagja az EU-nak, 25 éve a 75 éves NATO-nak, és „ez már nem új tagság", hanem „régi, érett, tapasztalatokon nyugvó, komoly tagság", ami alapján van önálló véleményünk, amit hangoztatunk is, és aminek nem kevesebb az értéke csak azért, mert nem voltunk az alapító tagok között. Hozzátette: a magyar elnökségi programban kiemelt szerepet kap az európai védelem és védelemipar erősítése, a Nyugat-Balkán uniós csatlakozásának elősegítése és Európa versenyképességének növelése.

Mint mondta, az EU relatív súlya a világpolitikában az utóbbi időben csökkent, és a védelempolitikájában jelentős mértékben támaszkodik az Amerikai Egyesült Államokra. Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint így ahhoz, hogy az EU meg tudja védeni magát, erős uniós tagállamokra és erős nemzeti haderőre van szükség. Ez mindenekelőtt a magyar emberek érdeke, de hozzájárul a NATO erejének növeléséhez, a térség biztonságához is – jegyezte meg. Kiemelte, hogy az elmúlt évek haderőfejlesztése nyomán Magyarország a biztonság fogyasztójából a biztonság hozzájárulójává vált, „meg tudjuk védeni a saját hazánkat".

A miniszter kiemelte: „helyettünk senki nem fog minket megvédeni", ezért szükséges a haderő folyamatos fejlesztése és egy megfelelő elrettentő erővel bíró hadsereg kialakítása. Szalay-Bobrovniczky Kristóf szólt a védelmi ipar fejlesztésének szükségességéről is. Mint mondta, erre nemcsak a katonai szuverenitás miatt van szükség, hanem azért is, mert a védelemiparnak jelentős szerepe van a gazdasági növekedésben is. A cél az, hogy a védelemipar ne csak a Magyar Honvédség igényeit kielégítő összeszerelő üzemekből álljon, hanem képes legyen exportra is termelni – mondta.