Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Északi irányváltás - a Magyar Honvéd magazin legfrissebb számából

Szöveg: honvedelem.hu |  2022. július 11. 9:39

Az idén februárban kitört orosz–ukrán háború rövid idő leforgása alatt drasztikusan megváltoztatta a finn és a svéd közvélemény álláspontját a két állam esetleges NATO-tagságát illetően. Egy május eleji felmérés szerint Finnországban a belépést támogatók aránya 73 százalékra nőtt, Svédországban pedig már áprilisban abszolút többségbe kerültek a katonai tömb hívei. A politikai vezetések reakciója nem is maradt el: 2022 májusának közepén a finnek és a svédek egyaránt bejelentették, hogy csatlakozni kívánnak az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez, amelytől már meghívást is kaptak.

MH_2022_7_borito

A két skandináv államban nem először került terítékre a NATO-tagság kérdése. Finnországban gyakorlatilag a hidegháború vége óta szinte folyamatosan napirenden van az észak-atlanti szervezethez való csatlakozás, míg ugyanez Svédországban – amely 1814 óta nem részese egyetlen katonai szövetségnek sem – a 2014-es ukrajnai eseményeket követően vált igazi témává.

Népszerűbb, mint valaha

Finnország új, 2030-ig szóló védelmi stratégiája 2021. szeptember 9-én vált nyilvánossá. Ebben fontos kitételként szerepel a NATO-tagságért való folyamodás lehetősége, amely a katonai erő mellett már jó ideje a finn elrettentési politika egyik opcionális eleme. Bár a dokumentum nem úgy utal Oroszországra, mint a skandináv állam biztonságát fenyegető legfőbb veszélyforrásra, a szövegből ez egyértelműen kikövetkeztethető – fogalmaz „A finn és a svéd NATO-tagság és lehetséges következményeik” című elemzésében Csiki Varga Tamás, Etl Alex, Tálas Péter és Varga Domonkos. Mindez azonban korántsem jelentette azt, hogy a finn kormány vagy a társadalom már 2021 kora őszén nyitott lett volna az ország NATO-csatlakozására.

További részletek a Magyar Honvéd magazin július 15-én megjelenő számában!