„Ez is csapatmunka”
Beszélgetés Schmidt Zoltán vezérőrnaggyal, logisztikai haderőnemi szemlélővel
Szöveg: Szűcs László | Fotó: Bruzák Noémi (MTI), Szabó Lajos zászlós, archív |  2021. április 23. 7:15Bár számos meghatározása létezik, az egyik legegyszerűbb definíció szerint a katonai logisztika a katonai erők mozgásának, ellátásának és fenntartásának tervezése és végrehajtása. A kívülálló mindezt kicsit nehezen látja át, ugyanakkor azzal a laikusok is tisztában vannak, hogy logisztika nélkül nem működik a haderő. A szakterület aktualitásairól beszélgettünk Schmidt Zoltán vezérőrnaggyal, a Magyar Honvédség Parancsnoksága logisztikai haderőnemi szemlélőjével.
A logisztikai haderőnemi szemlélőség megalakulása előtt a logisztika, mint katonai szakterület nem számított önálló haderőnemnek. Most viszont haderőnemi szemlélőségnek hívják. Ez azt jelenti, hogy elfoglalhatta megérdemelt helyét a haderőnemek között?
Én a logisztikát továbbra sem nevezném haderőnemnek. A logisztika a teljes Magyar Honvédségben jelen van. Minden haderőnem rendelkezik logisztikai állománnyal, logisztikai alegységekkel, amelyeket a haderőnemi sajátosságaik figyelembevételével alakítanak ki és készítenek fel.
Milyen feladatai vannak a logisztikai haderőnemi szemlélőségnek? Mennyivel másabb ez, mint a korábbi szakmai vezetés?
Ha egyszerűen akarok fogalmazni, akkor azt mondom, hogy a logisztikai csoportfőnökség foglalkozik a jelennel és a holnappal, a szemlélőség pedig a holnappal és a holnaputánnal.
A munkának egyébként három fő területe van. Az első a beérkező új hadfelszerelés üzemeltetését és üzembentartását biztosító állomány kiválasztása és felkészítésének, képzésének megtervezése, megszervezése és a végrehajtás felügyelete. Kiemelt feladatnak tekintem a jövő logisztikai vezetőinek kiválasztását és felépítését is. Ebben az esetben nemcsak a szakmai tudás a meghatározó számomra, hanem a vezetői képesség is. Tisztában vagyok vele, hogy mind a kettő fejleszthető, de ha nincsenek meg az alapok, nincs mire építkezni.
Az új hadfelszerelés és azok műveleti alkalmazása megköveteli a logisztikai támogatás rendszerének átalakítását, transzformációját is – ez munkánk második fő területe. Itt gondolok a logisztikai egységek, alegységek szervezeti változásaira, képességei fejlesztésére, valamint azok műveleti alkalmazásának elveire. Ez a feladat átöleli a szárazföldi, a légierő és különleges műveleti haderőnemet is. Valamint nem szabad elfelejtkezni a logisztikai szabványosítási, doktrínális és a szabályzói környezet változására irányuló feladatokról sem.
A harmadik fő terület pedig a logisztikai digitalizáció. 2019-ben Németországban, egy logisztikai konferencián, a Bundeswehr Logisztikai Parancsnokság akkori parancsnoka mondta, hogy a logisztika a digitalizáció nélkül életképtelen. Ezt valljuk mi is. Csak néhány programmal szeretném szemléltetni: elindult a digitális menetlevél, az elektronikus Részletes Felszerelési Könyv, a ruházati webshop kifejlesztésére irányuló program.
A feladatok kapcsán felmerülhet a kérdés, hogy mekkora a szemlélőség létszáma ehhez. Nem túl nagy, de nem is egyedül végzi mindezt. Vannak feladatok, amiket konkrétan vezet, illetve irányít, és vannak feladatok, amiket csak felügyel. Én 2019-óta a logisztika jelmondatának az „Egyedül nem megy” gondolatot tekintem. A közös célért több szervezetben dolgoznak a logisztikusok, akiknek az összefogásával lehet csak elérni a célunkat.
Változott valami a Magyar Honvédség ellátó rendszerében a szemlélőség megalakulása óta?
A legnagyobb előrelépésnek a veszprémi központi raktár projekt megvalósulását tartom. Ennek előkészítő munkái az akkori MH Logisztikai Központhoz, illetve a Honvéd Vezérkar Logisztikai Csoportfőnökséghez köthetők, azonban a megvalósulás irányítása már a szemlélőségre hárult. Az új raktárbázis megköveteli a korábban már említett digitalizációs feladatok felgyorsítását. A termékazonosítás, a raktárnyilvántartás, a raktártechnológia, az anyagmozgatás és még nagyon sok olyan terület van, amelyekre hatással van az új raktárbázis és az ott szerzett tapasztalatokra támaszkodva tudjuk kibővíteni az alkalmazását a Magyar Honvédség egészére.
A Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program hogyan érintette a logisztikát? A jövőben milyen változások várhatóak?
Amint már említettem, az új hadfelszerelés beérkezésével kialakítandó és helyreállítandó képességek mindegyikének meghatározó eleme a logisztikai támogatás, a logisztikai szakállomány, a szaktechnika, valamint az eljárásrend. A tervekben szerepel a korábban megszűnt, vagy csak lecsökkent helyreállító képesség, szállító képesség, közúti kommendáns és tábori elhelyezési képesség kialakítása, illetve fejlesztése. Ezeknek a képességeknek a fejlesztését csak fokozatosan, a támogatandó erők képességéhez igazítottan tudjuk végrehajtani. A legnagyobb kihívást ebben a megfelelő szakemberek megtalálásában és megtartásában látom. Versenyben állunk a civil logisztikával ezen a területen.
A terveket mennyire vetette vissza a koronavírus-járvány?
A Magyar Honvédség részvétele a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos feladatokban a logisztikai állomány aktív részvételét is megköveteli, ezért a különböző haderőnemeknél lévő csapatlogisztikai képességek fejlesztése esetében a kiválasztott személyi állomány felkészítésében jelentkezett nehézség az elmúlt időszakban. Elhalasztottunk, illetve későbbi időpontra terveztünk át hazai és külföldi képzéseket a vírushelyzet miatt. A hadműveleti és központi logisztikai képességek fejlesztése a középtávú tervekben szerepelnek, ezért ott egyelőre nem érzékelhettünk negatív hatást.
És mennyire okozott problémát a COVID a logisztikai szakterületen?
A Magyar Honvédség széleskörűen és nagy létszámban vesz részt a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos feladatokban. Ez jelentős anyagi készlet felhasználással, valamint a haditechnikai eszközök amortizációjával is együtt jár. Ugyanakkor a vírushelyzet a honvédséggel szerződött feleket is kihívások elé állította, ez a helyzet viszont sokkal nagyobb előrelátást és operativitást követel meg a logisztikától. Egyébként a COVID miatt kialakult állapot megerősítés volt számunkra, hogy azzal az anyaggal, ami nincs bent a raktárunkban - függetlenül bármiféle szerződéstől - egy váratlan helyzetben csak feltételesen számíthatunk. A Magyar Honvédségben a „Just in time” elv nem működik.
Az augusztusra tervezett kecskeméti Nemzetközi Repülőnap és Haditechnikai Bemutatón milyen feladatai lesznek a logisztikai haderőnemnek?
Logisztika nélkül egyetlen rendezvény sem valósulhat meg. A kecskeméti Nemzetközi Repülőnap és Haditechnikai Bemutató a különböző haderőnemek képességeinek bemutatásról szól, a logisztika csak a háttérből biztosítja a szükséges feltételeket. Természetesen a logisztikai szervezeteink is bemutatkoznak a rendezvényen, így a nézők megismerhetik ezt a képességet is.
* * *
„Már általános iskolás koromban elkapott a nagyvasak iránti vonzalom. Ezért is jelentkeztem katonai kollégiumba, ahonnan a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolára kerültem, a Páncélos és gépjárműtechnikai Tanszékre, harcjárműtechnikus irányra »csörömpösként«” – mondja pályafutása kezdetéről a vezérőrnagy, aki a főiskola után Tatára került, ahol az 1. harckocsi zászlóalj 1. századánál, az alegységparancsnok technikai helyetteseként kezdte meg katonai pályafutását. „A századnál eltöltött három év során nagyon sokat tanultam mind a technikáról, mind az emberekkel való bánásról. Ebben a legtöbbet talán Lengyel Csaba ezredesnek, barátomnak köszönhetek. Három év után, amikor átvettem a dandár javítószázadát, tudtam kamatoztatni az előző évek során szerzett tapasztalatokat. A javítószázadnál eltöltött majd négy év után tértem vissza a harckocsi zászlóaljhoz, először a logisztikai század parancsnokaként, majd nem egészen fél év után a zászlóalj logisztikai főnökeként. Két év után kerültem a dandár logisztikai főnökségébe, a páncélos és gépjárműtechnikai terület vezetőjeként” – meséli a tábornok, aki a 2001-es átszervezés során hagyta el a tatai dandárt és került a HVK Logisztikai Csoportfőnökségre, ahol megszűnéséig műveleti logisztikai feladatokkal foglalkozott. „Mindig örömmel gondolok vissza ezekre az évekre, mert olyan emberektől tanulhattam, mint Adorjáni István ezredes és az azóta elhunyt Zsíborás János ezredes urak” – árulja el a vezérőrnagy. Az MH Összhaderőnemi és Logisztikai Támogató Parancsnokságon két évet szolgált, mialatt a műveleti logisztika mellett – új területként – a NATO logisztikai képességfejlesztéssel is foglalkozott. „A haderőtervezéssel mélyebben a Katonai Tervező Főcsoportfőnökség Haderőtervezési Csoportfőnökségén foglalkoztam. Az MH Összhaderőnemi Parancsnokság 2007-es megalakulásával tértem vissza a valós, napi logisztikába. Itt Baráth István vezérőrnagy helyetteseként kezdtem a Logisztikai Főnökségen, majd ahogy haladt előre, követtem egészen a Logisztikai Erők Főnöki beosztásig. Az MH ÖHP megszűnését, mint a parancsnokság megbízott törzsfőnöke éltem meg. 2019. január 1-től töltöm be az MHP logisztikai szemlélői beosztást” – mondja.