Ezerötszázadik ugrására készül a három danos oktató
Szöveg: Szurmay Zoltán | 2008. február 5. 11:49Lázár Tibor főhadnagy az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis Repülő Műveleti Főnökség Harckiképző Részleg ejtőernyős kiképző tisztje. A hajdúnánási születésű férfi 1987-ben vonult be a kalocsai tiszthelyettes-képző iskolába. Itt kezdett el karatézni is. Onnantól kezdve életétől elválaszthatatlan a katonáskodás és a sport.
Az edző figyeli a jelenléti ívet, sorolja a sportolók neveit. Ránéz a dátumra, és maga is csodálkozva, mondja:
– Nem hiszitek el, húsz éve kezdtem el a karatét.
Az edző, Lázár Tibor, ebben a vele elválaszthatatlanul összenőtt szerepben sensei vagyis fekete öves, három danos kyokhusinkai oktató. A szerep nem fedi pontosan a lényeget, mert inkább életformáról beszélhetünk.
Lázár Tibor harckocsi parancsnokként végzett. Tatára került a páncélosokhoz, ám hogy keresse és megtalálja a saját útját, hamarosan a győri felderítőkhöz kérte áthelyezését. Kilencvenben már zöldöves sportoló. A tapasztalatok igazolták, helyes irányba indult, s amikor Szolnokon légi mozgékonyságú zászlóalj alakult, ide jött.
A küzdősportot a Furkó Kálmán által vezetett Banzai
A következő évben élete egyik fordulópontjához érkezik.
Afganisztánban az MH Könnyű Gyalog Század 3. váltás első szakaszparancsnoka lesz. A külszolgálat önmagában is jelentős változás, ám fontosabb ennél az ott nyújtott teljesítmény. Lázár hadnagy katonáival 2005. október 14-én konvojkísérési feladatot hajtott végre. Amikor visszaindultak a Camp Julien táborba, egy félszáz főből álló csoportosulásra felfigyelve a hadnagy megállította a konvojt, biztosította a helyszínt. Kiderült, az emberek egy kerékpáros cserbenhagyásos gázolása miatt gyűltek össze. Elsősegélyben részesítették a súlyos sérültet, s azon az úton, ahol már több robbantásos merényletet követtek el, a veszély ellenére is segítetek, nem engedték elszabadulni az indulatokat.
Helytállásáért emléktárgyat kapott a miniszterelnöktől.
„Lázár hadnagy úr és beosztottjai helytállása a kritikus helyzetben példaként szolgálhat a század valamennyi katonája számára távol a hazától, embert próbáló körülmények között szolgálatuk kiváló ellátásához. Olyan értékeket juttat érvényre, amelyekre az egész Magyar Honvédség új szellemisége megerősítésében szükségünk van" – írta Havril András vezérezredes a HM HVK vezérkar főnök a köszöntő levélben.
Ám biztos családi háttér nélkül a külföldi és az itthoni szolgálatteljesítése sem valósulhatna meg maradéktalanul. A hivatás és az edzések miatt a feleségre hárul az otthoni többletmunka, aki vállalja a nehézségeket, a hat éves fiú és a három éves lány nevelését.
Az edző teremben, a dozsóban katonákat, rendőröket oktat. Este nyolckor vége az edzésnek, a rítusok szerint elköszön.
Útra indítónak, tanácsnak a következő edzésig még hozzá teszi egy régi mester szavait:
– Ne messze földön keresd önmagad, ne homályos vallásokban és ideológiákban, saját magadban keresd a válaszd, saját gyengeségedben és saját erődben. Ez a zen útja.
