Falmászás, sebesültszállítás, kézigránátdobás Veszprémben

A csapatok Veszprém főterén sorakoztak fel: a nyitó ünnepség megkezdéséhez a jelet délután háromkor a tűztorony harangjátéka adta meg. A csapatzászló, majd az elöljáró fogadását követően Szűcs Pál ezredes, az alakulat parancsnoka köszöntötte a katonákat, és külön tisztelettel üdvözölte Debreczenyi Jánost, Veszprém város polgármesterét.

Nyitó beszédében elmondta: Szent Márton a legnépszerűbb középkori szentek egyike. A feljegyzések szerint 317 körül, a pannóniai Savariában, azaz Szombathelyen született. Tizennyolc évesen megkeresztelkedett, két év múlva elhagyta a katonai hivatást, és csak a keresztény hit terjesztésével foglalkozott. Az egyszerű emberek között mint igehirdető, ördögűző és gyógyító vált ismertté, személyét a jósága és szerénysége miatt több legenda is övezi. Az egyik szerint hogy püspökké választása elől kitérjen, egy ólba bújt el, ahol a ludak gágogásukkal elárulták. Egy másik elbeszélés szerint a római hadsereg katonájaként nemcsak vitézségével, hanem a betegek és a szegények iránti fogékonyságával is kitűnt. Egy alakalommal télen Amiens városkapujánál megpillantott egy didergő koldust, akit megszánt, kettétépte saját köpenyét, és az egyik felével betakarta. Éjjel álmában megjelent Jézus, aki az ő köpenyét viselte. Később Poitiers környékén kolostort alapított, és ezt követően Tours püspökévé választották. A néphagyomány szerint Szent Márton napja a fizetés, a tisztújítás, a cselédfogás, a jobbágytartozás lerovásának napja, mivel ekkorra érnek véget a mezőgazdasági munkák. Sok helyen ez a nap a legeltetés határnapja is, és több helyen az állatok behajtásának tiszteletére ünnepi bálokat rendeztek. Levágták a tömött libákat, nagy lakomát ültek és úgy tartották: aki Márton napján nem eszik libát, az egész évben éhezni fog.

A felderítők Szent Mártont választották védőszentjüknek. Ezen a napon ezzel a versennyel is tisztelegnek védőszentjük előtt, megmutatva ügyességüket és kitartásukat. A verseny a tisztelgés mellett lehetőséget teremt barátságok kialakulására és a fegyvernemek közötti tapasztalatcserére is. A szervező bizottság nevében Szűcs Pál jó és sportszerű versenyzést és szép élményeket kívánt mindenkinek. A nyitó ünnepség a Szent Márton-induló hangjaival zárult.

A versenyzők az első napon lövészetben mérik össze a tudásukat. A simonytornyai lőtéren gépkarabély- és pisztoly-lőfeladatok várnak a versenyzőkre. A második nap a terepen 20-25 kilométert kell a Bakony dobjain teljesíteniük. Több ellenőrzési pont is lesz, ahol különböző feladatokat kell a csapat tagjainak megoldaniuk. Lesz sziklafalmászás, sebesültszállítás, kézigránátdobás, vízi akadály leküzdése, hibaelhárítás, kötélhíd leküzdése, valamint tájékozódási feladat. A harmadik napon a honvéd sportpályán fegyveres váltóversenyen dőlhetnek el a végső helyezések.

Az első Szent Márton felderítőversenyeket Eger környékén rendezték. Az utóbbi években Debrecenbe költözött át a rendezvény, idén először Veszprém ad otthont a hagyományos vetélkedésnek. Ahogy a rendezők megfogalmazták, az ezred és a Bakony lehetőségei olyan sokrétűek, hogy egy ilyen kemény fizikai megterhelést igénylő feladatot ebben a városban nagyon magas színvonalon lehet megrendezni.