Nagyon nehéz bizonyítani a népirtást

Kétrendbeli népirtással vádolják a boszniai háború politikai főbűnöseként megnevezett Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnököt. A vádiratban a tízezer ember életét kioltó szarajevói ostrom és a nyolcezer muzulmán kivégzését srebrenicai mészárlás mellett gyilkosságok, kínzás, nemi erőszak, a lakosság elüldözése és kényszermunka is szerepel.

A volt boszniai szerb vezető perének hétfőn kellett volna kezdődnie, ám Karadzic nem jelent meg a hágai Nemzetközi Bíróság előtt; már a múlt héten jelezte, hogy bojkottálja perének kezdetét, mert – állítása szerint – még nem sikerült áttanulmányoznia a vaskos ügyiratot. A bíró így az elnapolás mellett döntött, így az eljárás – a vádirat ismertetésével – kedden kezdődik.

Az ELTE Kelet-Európa Története Tanszék docense – aki egyben az MTA Történettudományi Intézetének főmunkatársa is – hozzátette: véleménye szerint a Karadzic-per hosszú procedúra lesz, mint ahogy hosszadalmasan zajlottak le az eddigi, délszláv háborúval kapcsolatos eljárások is a hágai Nemzetközi Bíróságon.

Juhász József elmondta azt is, hogy a hosszú per végkifejlete sem jósolható meg előre. Minden attól függ ugyanis, hogy sikerül-e Karadzicsra rábizonyítani a népirtás vádját, vagy sem. A népirtás vádjának ugyanis az a lényege, hogy nem elegendő csak a bűncselekmény megtörténtét bizonyítani, hanem szükséges a cselekmények mögött álló politikai szándékot is igazolni. Vagyis megcáfolhatatlanná kell tenni: a gyilkosságokat azért hajtották végre, hogy a bosnyák népet részben, vagy egészben megsemmisítsék – hangsúlyozta a Balkán-szakértő.

– És ez természetesen nagyon nehéz feladat! – fogalmazott az ELTE docense, aki úgy véli, ha sikerül a népirtás vádját bizonyítani (amely természetesen a legfontosabb törekvése a vádnak), akkor szinte biztos, hogy Radovan Karadzic a nemzetközi bíróság által kiszabható maximum büntetést, vagyis életfogytiglant kap. Ha azonban nem sikerül a bizonyítás, akkor a többi vádpont is elegendő ahhoz, hogy a volt boszniai szerb elnököt legalább 30–40 éves börtönbüntetésre ítéljék, amely gyakorlatilag szintén életfogytig tartó szabadságvesztést jelent. Eddig egyébként 40 év börtön volt a maximum büntetés, amelyet egy délszláv háborús bűnös ellen kiszabtak – tette hozzá Juhász József.

A Balkán-szakértő történész elárulta azt is: úgy véli, a per során sokszor hallhatjuk még Karadzictól, hogy a hágai bíróság illegitim, ő egy koncepciós per áldozata, s neki még 1996-ban mentességet ígértek az amerikaiak. Az elmúlt hónapokban többször is hangsúlyozott kijelentések azonban valószínűleg nem lesznek nagy hatással a bíróságra, amelynek most először nyílik alkalma arra, hogy a délszláv háború egyik fajsúlyos szerepet játszó vezetőjét ítélje el.

Ennek ellenére a mai napig nem keresik, inkább csak „keresgetik" a boszniai szerb hadsereg parancsnokát – vélte a szakértő, aki szerint két forgatókönyv lehetséges.

Az egyik, hogy megvárják, amíg meghal Mladic, így az ügy „elévül", vagy pedig akkor „kerítik majd kézre", amikor kiadatásáért lehet valamit cserébe kapni. Ilyen „cserealap" lehet az Európai Unióval kapcsolatos vízummentesség, amely 2010 januárjában lép életbe – hangsúlyozta saját véleményét az MTA Történettudományi Intézetének főmunkatársa.