„Felemelő érzés, amikor tehetünk a magyar emberekért”

A közelmúltban ünnepelt magyar honvédelem napjával kapcsolatban elhangzott: ezen a napon emlékeznünk kell a hősökre, a mindenkori magyar katonára, a mindenkori magyar hősökre, akik rengeteget tettek és tesznek egyenruhában azért, hogy az ország szép maradjon, az emberek békében, nyugalomban tudjanak élni.

„A legfontosabb küldetése ennek a napnak, hogy nem csak mi saját magunk, hanem talán a társadalom is szánjon néhány pillanatot a megemlékezésre. A mai Magyar Honvédség az 1848-49-es szabadságharcig vezeti vissza a legfontosabb gyökereit, és ma is vannak magyar katonák, akik igyekeznek a lehető legtöbbet megtenni ezért az országért. Véleményem szerint a legnagyobb értékeink között a hazaszeretet, a lojalitás, az alakiság és a csapatmunka is megtalálható” – fogalmazott a Magyar Honvédség parancsnoka.

Dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy elmondta, hogy ő annak idején tudatosan készült a katonai pályára – döntését már tizennégy esztendős korában meghozta.

„Amikor megkérdezik tőlem, miért ajánlom másnak is a katonai szolgálatot, azt mondom: én jól éreztem magam egész életemben. Persze egyszer fenn, egyszer lenn, de ha visszatekintek erre a pályafutásra, és újrakezdhetném, nem csinálnám másképp. Értékeket, társakat, barátokat találtam, itthon és külföldön, bajban és békében. Tényleg felemelő érzés, amikor a magyar emberekért tehetünk, egyre több pozitív visszajelzést kapunk a társadalomtól. Sokkal többet jelent bármilyen jövedelemnél vagy illetménynél, amikor bajtársaim a határ mentén, a kórházban, vagy éppen az utcán pozitív visszajelzéseket, megjegyzéseket kapnak” - mondta az altábornagy.

A parancsnok kifejtette, hogy a NATO-n belül elismerik a Magyar Honvédség teljesítményét. Erre utal szerinte például az is, hogy jelenleg a KFOR-misszió parancsnoki beosztását – és több más misszió fontos beosztását is – magyar katona tölti be.

„Hiába mondjuk magunkról, hogy mi mennyire jók vagyunk, valójában a fentiek bizonyítják ezt mindennél jobban. Önmagáért beszél, ha a szövetség megengedi, hogy magyar tábornok vezessen egy ilyen missziót. Sokat dolgoztunk azért, hogy értékes partnerei legyünk a szövetségnek, és igyekszünk a jövőben is megfelelni ennek” - közölte dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy.

A parancsnok beszélt a haditechnikai fejlesztésekről is, kiemelve, hogy mindezt nem lehet rövid idő alatt végrehajtani. Mint mondta: annak érdekében, hogy a Magyar Honvédség a régió meghatározó hadereje legyen, hosszú távon kell gondolkodni. A nézők megtudhatták, hogy az új technikai eszközök beszerzése (például a Leopard harckocsik, Gidránok, kézifegyverek) mellett a hazai hadiipar is újjáépül.

„Ráadásul a legmodernebb hadiipari gyárak – például az Airbus – települtek, vagy települnek hazánkba, ami azoknak a fiataloknak is lehetőséget kínál a haza szolgálatára, akik ezt például mérnökként képzelik el” - húzta alá a parancsnok. Hozzáfűzte: minden szakmának, minden fegyvernemnek megvan a helye, szerepe, és neki – beosztásából fakadóan - az egészet kell néznie, és fenn kell tartania az egyensúlyt.

Dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy rávilágított arra is, hogy éppen a fentiek miatt, a szakmák sokszínűségének köszönhetően, ma mindenki megtalálhatja számítását a Magyar Honvédség kötelékében. „Aki komolyan gondolja a katonai hivatást, folyamatosan fejleszti magát és teljes lojalitással áll hozzá a szolgálathoz, első pillanattól egészen a nyugdíjba vonulásig teljes életpályát tudunk kínálni. A katonára mindig szükség van, bajban pedig pláne, ezt megmutatták a közelmúlt és a jelen különféle krízishelyzetei. Fontos az is, hogy az illetményünk az elmúlt években folyamatosan emelkedett.

Aki pedig úgymond még nagyobb kihívást szeretne, az a missziós szolgálatban számos beosztásban megtalálhatja ezt” - mondta az altábornagy.

A Honvéd Kadét Programmal kapcsolatban – amelyhez frissen csatlakozott a sátoraljaújhelyi Kossuth Gimnázium is – a Magyar Honvédség parancsnoka leszögezte: eredményes, értékes, ígéretes program, és biztos abban, hogy ezen keresztül sok fiatal választja majd a katonai pályát.

„Az sem baj persze, ha nem mindenki teszi ezt, mert a legfontosabb, hogy átfogó képet kapjanak a honvédelem ügyéről, és megtudják: miért jó katonának lenni. Ha ezt az üzenetet egész életükben megtartják a szívükben, az fog segíteni az országnak. Persze a legnagyobb öröm, hogyha egyenruhában, vagy éppen honvédelmi alkalmazottként csatlakoznak hozzánk, tehát várjuk őket szeretettel. A program egyébként nem olyan régen indult és máris 4600 kadéttal büszkélkedhetünk. Bentlakásos kollégiumaink száma is folyamatosan növekszik. Nem elhanyagolható tényező az ösztöndíj-programunk sem: aki jól tanul (4.5 feletti átlag), az egy kis zsebpénzt is kap a Magyar Honvédségtől.”

Az altábornagy beszámolt arról is, hogy nem csupán Sátoraljaújhelyen, de sok más városban is kérdezik: mikor lesz állandó alakulat az adott térségben. Mint mondta, jelenleg tíz megyében büszkélkedhet állandó jelenléttel a Magyar Honvédség, és ezt szeretnék bővíteni. Folyamatosan elemzik a lehetőségeket, a munkaerőpiacot, és ott fognak újabb laktanyákat nyitni, ahol erre valóban szükség van, ahol adott az állomány folyamatos feltöltésének lehetősége. Hozzátette: az érdeklődők azonban az ország bármilyen részén nyugodtan keressék fel a toborzó irodákat, ahol pontos képet fognak kapni a lehetőségekről.

A Magyar Honvédség parancsnoka arról is szólt, hogy a haderő társadalmi elismertsége terén az utóbbi időben óriásit léptek előre, de persze mindig van hová fejlődni. „Még mindig nagyon sokan nem tudják, mit is csinálnak pontosan a katonák, miért lehetnek rájuk büszkék. Miért fontos, hogy vagyunk? Szeretnénk minél többet találkozni a civil lakossággal és elmesélni nekik sok jót saját magunkról” - mondta a parancsnok, hozzátéve, hogy személyes célja is a Magyar Honvédség sikeressége.