Felújítják a szerb MIG-eket

Gripen–N Norvégiának? Norvégia döntését, miszerint további tőkét biztosít a Lockheed Martin F–35 Joint Strike Fighter (JSF) fejlesztéséhez, nem szabad úgy értelmezni, hogy kötelezettséget vállal az amerikai repülőgép beszerzésére – mondta Anne-Grethe Strøm-Erichsen védelmi miniszter, a Storting (a norvég országgyűlés) védelmi bizottságának január 3-i ülésén. A NATO-tag skandináv ország 2008 környékén tervezi lecserélni F–16-osokból álló flottáját egy hozzávetőleg 8,9 milliárd dolláros üzlet keretében. Eddig az F–35 – melynek fejlesztésében Norvégia és az Amerikai Egyesült Államok mellett Nagy-Britannia, Olaszország, Hollandia, Kanada, Dánia, Ausztrália és Törökország is szerepet vállal – tűnt befutónak 48 géppel, a mostani bejelentés azonban új helyzetet teremtett. Szóba került az Eurofighter Typhoon, illetve a Dassault Rafale, de a norvég döntéshozók bizonytalankodását látva a Saab is jelentkezett saját típusával, a legújabb fejlesztésű Gripen–N-nel. A svéd kormány által támogatott ajánlathoz természetesen jelentős mértékű ellentételezési program is társul, különböző területeken.

Jordánia belga és holland F–16-osokat kap. A jordániai légierő tizennégy F–16A/B típusú vadászrepülőt kap Belgiumtól, nyolcat pedig Hollandiától. Az erről szóló szándéknyilatkozatot Ammanban írta alá Faisal bin al Huszein herceg, Cees Van der Kaap holland védelmi államtitkár és Jacques de Winter altábornagy, a belga haderő haditechnikai főnöke. Belgiumba már az idén megérkeznek a közel-keleti ország pilótái, hogy megismerkedjenek a gépekkel, mielőtt azokat az esztendő végén (vagy 2008 elején) hazaszállítanák. A szerződés pénzügyi vonatkozásait nem hozták nyilvánosságra a felek.

C–17-esek beszerzését tervezi a NATO. Tizenhárom NATO-tagállam képviselője – hat hónapos egyeztetést követően – szándéknyilatkozatban rögzítette, hogy a stratégiai légi szállítási képességet a Boeing-cég C–17 Globemaster III típusú gépeire kívánja alapozni. Ennek érdekében a NATO Karbantartási és Ellátó Ügynöksége (NATO Maintenance and Supply Agency – NAMSA) tárgyalásokat kezdett az amerikai vállalattal a beszerzésről. A tervek szerint ezek az óriás szállítórepülők szinte teljesen megegyeznek majd az Egyesült Államok, illetve Nagy-Britannia légiereje által használtakkal, és a pilóták is hasonló kiképzést kapnak, beleértve a légi utántöltést, és az éjszakai bevetéseket. Az első gép várhatóan 2007 közepén vagy végén érkezik a németországi Ramstein légi bázisára, ezt követően pedig hathavonta egy-egy. Ennek alapján a kezdeti műveleti képesség 2007 harmadik negyedévére, míg a teljes műveleti képesség 2009-re érhető el, három-négy géppel. A C–17-eseket nemzetközi személyzet üzemelteti, a programhoz csatlakozás lehetőség pedig nyitott marad más nemzetek számára is. Mint ismert, a NATO 2006. március vége óta működteti a SALIS-t (Stratégiai Légi szállítás Átmeneti Megoldás – Strategic Airlift Interim Solution), bérelt An–124-esekkel. Ide kapcsolódó hír, hogy a Boeing 2009 végére – miután teljesíti az USA-tól, Nagy-Britanniától és Ausztráliától kapott megrendeléseket – a C–17-esek gyártásának leállítását tervezi. A cég korábban felszólította Washingtont, hogy vállaljon kötelezettséget a folyamatos megrendelésre a termelés fenntartása érdekében, ám ez végül nem következett be. – A C–17 egyike a védelmi minisztérium legsikeresebb beszerzési programjainak – mondta Ron Marcotte, a Boeing Global Mobility Systems alelnöke és ügyvezető igazgatója. – Senki sem vonja kétségbe a műveleti értékét. Azonban nem folytathatjuk a programot, ha az USA kormányától nem érkeznek további megrendelések.
A döntés 5500 munkahelyet érint; ezek közvetlen összefüggésben állnak a C–17 gyártásával. A Globemaster III-hoz egyébként 42 államban csaknem 700 cég biztosít alkatrészeket és szolgáltatásokat.

Összeállította: Feith László