Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Figyeljünk a vészjelzésekre!

Szöveg: Szűcs László |  2008. március 10. 9:09

Március első hétvégéjén óriási szélvihar söpört végig az országon, hatalmas pusztítást okozva. Több településen is házak tucatjait rongálta meg az orkán erejű szél. A honvedelem.hu-nak nyilatkozó katonameteorológus szerint viharos időben célszerű odafigyelni a meteorológiai szolgálat által kiadott veszélyjelzésekre.

A hónap elején, az országon átrobogott szélvihar, igen erős volt. Az Országos Meteorológiai Szolgálat lágymányosi mérőállomásán például óránkénti 140 kilométeres széllökéseket is mértek. Az ilyen típusú vihar szokatlan, de nem lehet azt állítani, hogy példa nélküli Magyarországon – mondta el érdeklődésünkre Kerekes András, az MH Geoinformációs Szolgálat Meteorológiai Központjának meteorológusa. Hozzátette: az elmúlt két évben az augusztus 20-i ünnepségek előtt lecsapó szélvihar például hasonló volt a mostanihoz. Évente, átlagosan 2-3 olyan szélvihar éri el az országot, amelyben a szél sebessége meghaladja az orkán fokozatot, vagyis a 120 km/órás sebességet.

1595874038
A március eleji vihar meteorológiai szempontból azért volt érdekes, mert a tél végén, kora tavasszal érte el az országot. Az ilyen erejű szélviharok ugyanis leginkább a nyári időszakban alakulnak ki a mi éghajlatunk alatt. Mégpedig a meleg levegőre „ráülő", erős hidegfrontok előtt hullámokba rendeződő zivatarláncok környezetében.
Kerekes András szerint hasonló viharokat már az 1930-as években is feljegyeztek Magyarországon. Éppen ezért nem lehet egyértelműen a globális felmelegedést okolni az elmúlt évek nagy szélviharaiért.

A katonameteorológus szerint ugyanis még a globális felmelegedésre sincsen egyértelmű bizonyíték, hiszen a meteorológiai adatok részletes dokumentálása alig 130-150 évre tekint vissza. Az adatokból ugyan látszik, hogy egyre magasabb a földön az éves középhőmérséklet, ám a márciusihoz hasonló, pusztító szélviharok mindig is voltak. És gyakoriságuk sem nagyon változott.
Persze azt ma még senki nem tudja megjósolni, hogy ha a felmelegedés folytatódik, az milyen hatással lesz a hasonló időjárási jelenségek gyakoriságára.

A szakember elmondta: bár kétségtelen tény, hogy a mostani vihar jelentős széllökésekkel vonult át az országon,

1595874038
hazánknak szerencséje van, hogy a Kárpát-medencében fekszik. A magas hegyek környezetében a viharok ugyanis jelentősen veszítenek energiájukból. Például Németországban a mostani viharban a széllökések erőssége szinte mindenhol meghaladta a 140 km/órát. Ugyanakkor hazánkban általában „csak" 90-110 km/órás sebességgel tombolt a szél.
A katonameteorológus úgy véli, hogy a hasonló szélviharokban legalább a személyi sérülések elkerülhetők lennének, ha az emberek odafigyelnének a meteorológiai szolgálat által kiadott veszélyjelzésekre. Ilyen esetekben például célszerű elhalasztani a szabadtéri programokat, s szükség esetén megfelelően rögzíteni azokat a tárgyakat, amelyeket könnyen elfújhat a szél.