Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Gáza: közel a tűzszünet?

Szöveg: honvedelem.hu / MTI |  2009. január 16. 8:39

Izrael és az Egyesült Államok megállapodást készített elő a Gázai övezetbe irányuló fegyvercsempészet megakadályozásának céljából, amivel közelebb kerül a tűzszünet életbe léptetése – közölték az izraeli külügyminiszterhez közeli források.

Egy névtelenül nyilatkozó izraeli tisztségviselő elmondta, hogy a megállapodást már akár pénteken alá is írhatják. Jelenleg is Washingtonban tartózkodik Aharón Abramovic, az izraeli külügyi tárca főigazgatója, és az utolsó részleteket egyezteti az amerikai kül- és védelmi minisztériummal.

Az Egyesült Államok és a nemzetek közössége most először kötelezettséget vállal a legfontosabb probléma megoldására, azaz azon rakétáknak és más távirányítású fegyverek szállításának megakadályozására, amelyek Iránból áramlanak a Hamász palesztin radikális szervezethez – jelentette ki a tisztségviselő, rámutatva, az a legfontosabb feladat, hogy a Hamász palesztin radikális szervezet harcosai ne jussanak Tel-Avivot is elérő rakétákhoz, miután kifogynak mostani készleteikből.

A készülő megállapodás értelmében az illegális fegyverszállítmányok elfogásában részt vesznek az amerikai hírszerző szolgálatok, valamint a térségben tartózkodó amerikai és nemzetközi erők – közölte. Izrael már dolgozik Egyiptommal a fegyvercsempészés kérdésén, és Kairó a saját területén történő eseményekért lesz felelős, de Egyiptomba szárazföldön és tengeri úton, Szudánból és számtalan más útvonalon jutnak be a fegyverek, ezért elkerülhetetlenek a nemzetközi erőfeszítések. Akkor nem lesz szükség a Hamász beleegyezésére, nemzetközi rendtartással veszik elejét a Gázai övezetbe irányuló fegyverszállításoknak – fejtette ki a tisztségviselő.

Hozzátette, hogy ha a Hamász felhagy az Izrael területét célzó rakétatámadásokkal, és megszűnik a fegyvercsempészet, Izrael leállítja a katonai műveleteket, de ha a palesztinok ez után tovább lövik a zsidó állam területét, akkor Izrael nem késlekedik a válasszal, és lehet, hogy még nagyobb erővel vág vissza. A megállapodást amerikai részről Condoleezza Rice külügy- és Robert Gates védelmi miniszter írja alá, utóbbi a következő, Barack Obama vezette kormányzat egyik kijelölt tagja, amivel Izrael szerint biztosított az együttműködés folytonossága. Izraelt vagy Abramovic, vagy – nagy valószínűséggel a Washingtonba utazó – Cipi Livni külügyminiszter képviseli.

Közel másfél milliárd dollár

Palesztin becslések szerint legkevesebb 1,4 milliárd dolláros kárt okozott a palesztin gazdaságnak az izraeli hadsereg offenzívája a Gázai övezetben. A palesztin statisztikai hivatal pénteki közlése szerint az offenzíva kezdete, december 27-e óta az izraeli hadsereg légi, tengeri és szárazföldi támadásaiban mintegy 20 ezer lakóházban keletkeztek károk, és 4 ezer lakás teljesen megsemmisült. Ideiglenes szálláson helyeztek el közel 26 ezer gázai lakost, mert lakhatatlanná vált otthonuk.

Középületek semmisültek meg, beleértve 18 iskolát és egyetemi létesítményt. A közutakban és hidakban keletkeztek károk, megrongálódott az elektromos-, a víz- és a csatornahálózat. A statisztikai hivatal csaknem egymilliárd dollárra teszi az újjáépítési költségeket, s emellett a háború napi 420 ezer dolláros bevételkiesés jelent. A költségek ennél jóval magasabbak lehetnek, ha folytatódnak a harcok.

“A Gázai övezet humanitárius, szociális és gazdasági katasztrófa sújtotta térséggé vált az izraeli agresszió miatt" – írta közleményében Loaj Sabane, a statisztikai hivatal igazgatója. A gázai egészségügyi minisztérium adatai szerint a majd három hete tartó offenzívának eddig legalább 1105 halálos áldozata volt a palesztin oldalon, a sebesültek száma 5100-ra rúg. Palesztin emberi jogi szervezetek szerint az áldozatok közül 700-en civilek voltak.

„Nagy lecke"

Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök szerint a jelenlegi gázai harcok bebizonyították: elképzelhetetlen Izrael további léte a térségben. Ahmadinezsád csütörtöki teheráni sajtókonferenciáján kifejtette: a gázai harcok mindenki számára “nagy leckét jelentenek", és bizonyítják a “cionista rezsim teljes vereségét és kétségbeesését".

“Még a megszálló rendszer hívei és vezetői számára is világossá vált, hogy a cionista rezsim léte a régióban nem fenntartható" – mondta az iráni államfő, aki kijelentéseiben sosem használja az “Izrael" szót a zsidó állam megnevezésére.

Ahmadinezsád egyúttal leszögezte: Irán változást vár az Egyesült Államok magatartásában ahhoz, hogy a két ország kapcsolatai javuljanak. Az elnök szerint mindenekelőtt arra van szükség, hogy Washington megszüntesse beavatkozását más államok belügyeibe.

Barack Obama megválasztott amerikai elnök jelezte, hogy kész a párbeszéd felújítására Iránnal és leendő külügyminisztere, Hillary Clinton is “új megközelítésről" beszélt. Ahmadinezsád közvetve erre reagálva kijelentette: amennyiben ez a változás alapvető, valódi és hiteles, akkor azt Irán kedvezően fogadja.