Gidrán: támogató harcjárművek a „lovak erejével”

A Gidrán a mezőhegyesi ménesben kitenyésztett magyar lófajták egyike, ami – egy 2014-es országgyűlési határozat alapján – nemzeti kincsnek számít. Hazánkban e magyar huszárló után nevezték el az Ejder Yalçın többcélú, moduláris páncélozott harcjárműveket.

2020 decemberében jelentették be, hogy a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program részeként háromszáz darab 4X4-es, páncélozott, többcélú harcjárművet vásárolnak a Magyar Honvédség számára. A Nurol Makina által kifejlesztett és gyártott, már harci tapasztalatokat is gyűjtött Ejder Yalçın többcélú, moduláris járműveket a gyártó a magyar igényeknek megfelelően alakította át, és az első tíz Gidrán 2021. február 8-án és 9-én éjjel gurult be a tatai laktanyába. A járműveket ugyanis még az előző év decemberében - a HM ArmCom Kommunikációtechnikai Zrt. bázisán - felszerelték azokkal a híradástechnikai rendszerekkel, amelyek a hadrendbe állításhoz voltak szükségesek.

Természetesen joggal merül fel a kérdés, hogy milyen haditechnikai eszközről is van szó? Egy modern, robbanásvédett külső és belső kialakítású, a tapasztalatok szerint jó terepjáró képességű (már amit a 16 tonnás maximális harci terhelés és a 4x4-es meghajtás lehetővé tesz), sokféle feladatra alkalmazható, páncélozott járműről. A 14 tonnás önsúlyú Ejder Yalçın nem éppen apró: 5,8 méteres hosszúsága mellé 2,5 méteres szélesség és 2,5 méteres (torony nélküli) magasság társul. Ez viszont azt is jelenti, hogy repülőgéppel szállítható. A mozgatásáról az orrban elhelyezett hathengeres, 8900 köbcentiméteres, 375 lóerős Cummins turbódízel motor gondoskodik, mely közúton legfeljebb 120 kilométer/órásra gyorsítja fel a járművet. A gyártó adatai szerint - jó útviszonyok mellett - akár 700 kilométer is megtehető egyetlen üzemanyag-feltöltéssel.

Nem véletlenül említettük meg a robbanásbiztos kialakítást: az eddigi, 21. századi hadviselést alapvetően befolyásolta az improvizált robbanótestek és az aknák igen széles körű használata. Az Ejder Yalçın páncélozott testének a talajtól 40 centiméterre kezdődő, alsó része V alakú kiképzést kapott, így a STANAG 4569 4-es szintnek megfelelő védelmet nyújt a bennülőknek. Természetesen a deszanttér padlózatát és az ülések rögzítését is úgy alakították ki, hogy csökkentsék a jármű alatt történt robbanás hatását. A már említett, nagy hasmagasság miatt a jármű képes 1,1 méter mélységű árkon vagy vízen is áthaladni.

A magyar Gidránokra az ASELSAN SARP stabilizált, távvezérlésű tornyot szerelték, erre 7,62 milliméteres közepes, vagy 12,7 milliméteres nehézgéppuska, illetve 40 milliméteres automata gránátvető erősíthető fel. A torony tartozéka természetesen a nappal és éjjel egyaránt használható kamerarendszer, amellyel a célok felderítése és az azonosítása történik, illetve a lézeres céltávolságmérő. A védelmet segíti a felszerelt ködgránátvető rendszer is.

A járművekhez az ASELSAN SEDA-V akusztikus lövésdetektort is megvásárolta a Magyar Honvédség. Ez az érzékeny mikrofonrendszer segítségével képes meghatározni és a jármű személyzete számára megmutatni, honnan lőttek a Gidránra. Emellett automata tűzoltóberendezés vagy akár nagy teljesítményű csörlő is felszerelhető rá.

A gyártó szerint az Ejder Yalçınból csapatszállító, páncéltörő, légvédelmi, felderítő, tűztámogató, vegyivédelmi, önjáró aknavető, robot hordozására kialakított tűzszerész, aknamentesítő, parancsnoki, műszaki és mentő változat rendelhető már most is – de a hazai összeszerelésnek és későbbi gyártásnak köszönhetően a Gidránok tényleg (szinte) mindenre alkalmasak lesznek, amire csak a Magyar Honvédségnek szüksége lehet.

Az elmúlt közel két évben a már rendszerben lévő Gidránok jól vizsgáztak. Képességeiket számos alkalommal tesztelték vezetési gyakorlatokon, éleslövészeten, sőt egy olyan bemutatón is, amelyen a Rheinmetall Ragnarök 120 milliméteres aknavetőjének működését és pontosságát demonstrálták egy Gidrán harcjárműre integrált változatban.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a közelmúltban, kaposvári látogatása során úgy fogalmazott: a lófajta, amelyről a típust elnevezték, egy erős, nagy teherbírású, valódi magyar huszárló volt. Ezek modernkori utódai lesznek az összkerékhajtású páncélozott harcjárművek, amelyek fegyver-, kamera- és radarrendszereit már most Kaposváron szerelik fel a járművekre.