Görgei elsőszámú katonai tanácsosa
Szöveg: Petróczy Levente | 2023. június 11. 10:01Bayer József Ágostot leginkább onnan ismerjük, hogy Görgei Artúr táborának főnöke volt. Azt már kevesen tudják, hogy egy rövid időszakban civil foglalkozása is volt, hiszen a bécsi hadimérnöki akadémia elvégzése után ugyan belépett a császári hadseregbe, de onnan 1843-ban kilépett és előbb nevelő volt egy családnál, majd újságírónak állt Berlinben.
Újságírói tevékenységeit 1848 márciusában befejezte, ugyanis amikor tudomást szerzett a március 15-i forradalomról azonnal hazautazott és csatlakozott az akkor szerveződő honvédséghez. Szeptemberben táborkari főhadnagyként jelen volt a Jellasic elleni csatákban, majd oroszlánrészt vállalt a pákozdi ütközetben. A haza iránt tett szolgálatáért ekkor századossá, majd a schwechati csatát követően őrnaggyá léptették elő. Görgei felismerte, hogy Bayer József az átlagosnál jobb vezetői képességekkel bír és nagy szerepe lehet a szabadságharc esetleges győzelmében, ezért kinevezte elsőszámú katonai tanácsosának.
A főváros feladása után az egyik legfontosabb javaslata az volt, hogy a feldunai hadtest a Tiszához való visszavonulás helyett segítsen Lipótvár megmentésében. Görgei Artúr bizalmát elnyerte Bayer, ezért a feldunai hadtest átszervezésekor vezérkari főnökké léptette elő, ekkor már a haditervek kidolgozásában is fontos szerepet vállalt. Klapka Györggyel közösen dolgozták ki a Komárom felszabadításával végződő tavaszi hadjáratot. A komáromi csatát később Kossuth és Görgei is a szabadságharc legfontosabb csatájának nevezte, ahol a magyar haderő huszonnégyezer, míg az osztrákok harmincezer katonával harcoltak.
Az 1849 nyarán végbemenő Vági hadművelet tervét is Bayer József készítette el, de a feladat túl bonyolult volt, mivel az egyes hadtestek és különítmények között a valósnál szorosabb együttműködést kellett volna létrehozni. Az ekkor már hadügyminiszter Görgei Artúr nemcsak a tervek elkészítését, de annak végrehajtását is Bayer ezredesre bízta. A hadműveletet egy tatai táborból vezényelte, de a nagy földrajzi távolság okán csak későn tudott reagálni a történésekre. A csatát a lassú reagálás miatt elveszítették, ezért Görgei magához vette az irányítást.
Than Mór: Görgei Artúr altábornagy és hadseregének tisztikara (balról az ötödik Bayer József)
A világosi fegyverletétel után a cári, majd később a császári csapatok fogságába került. Az aradi haditörvényszék először halálra ítélte, majd egy törvénynek köszönhetően az ítéletet tizennyolc év várbörtönben letöltendő büntetésre változtatta. Végül 1850-ben kiszabadult a börtönből és Pesten, szegényes körülmények között élt. Némedy József álnéven megírta Buda 1686-os és 1849-es ostromának történetét, majd akKrími háború idején a Pesti Naplóban jelentek meg katonai témájú cikkei. 1864. június 11-én az osztrák Gleichenbergben halt meg, a nőtlen ezredest itt helyezték örök nyugalomra.
