Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Gyakorlatok Örkénytáborban

Szöveg: honvedelem.hu / uni-nke.hu |  2021. március 31. 11:06

A Ludovika Akadémia lovas és tüzér kiképzéseinek „mekkájáról”, Örkénytáborról hallhattak érdekességeket a Ludovika Szabadegyetem március 23-ai, kedd esti előadásának hallgatói. Szabó József János nyugállományú alezredes az „örkényi csoda” néven emlegetett tábor kapcsán egyebek mellett arról beszélt, hogy a Ludovika Akadémia lovastanárainak felkészítő helye több mint 140 éves múltra tekint vissza és ma is honvédségi objektum.

örkénytábor

Örkénytábor történetének előzménye 1875-re nyúlik vissza, amikor a fás-bokros terület tulajdonosa, Váradiné Csurgay Franciska - ügyvéd férje halála után - 1500 katasztrális hold területet adott el katonai lőgyakorlatok céljára a mai Táborfalva és Örkény közelében – mondta el előadásában Szabó József János. Az egykori Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem oktatója szerint az ajánlat jól jött a budapesti honvédségi alakulatok számára, amelyeknek gyorsan nagy területű lőtérre volt szüksége. A lövegek technikai képessége ugyanis eljutott oda, hogy a másfél kilométeres lőtáv viszonylag rövid idő alatt hét, majd 16 kilométerre nőtt, a gyakorlatokhoz így egyre nagyobb lőterekre is szükség volt.

A táborban már 1876-ban gyakorlatoztak, maga az építkezés azonban 1878-ban kezdődött és az objektum hamar országos hírű katonai terület lett. A nyugállományú alezredes szólt a tábor történetének két halálos balesetéről: 1912. június 8-án egy ágyú felrobbanása hat cseh tüzér életét követelte, az év szeptember 4-én pedig egy megfigyelő léghajó zuhant le, a balesetben négyen haltak meg. A katonák tiszteletére emlékművet állítottak, amelyet épp napjainkra újítottak fel. Az első világháború idején, amikor az Osztrák-Magyar Monarchia 450 ezer fős hadserege 4-5 millió főre duzzadt, a tüzérség és a tartalékos gyalogság gyors kiképzése is Örkénytáborban zajlott, amely a 20-as évek végétől látványos fejlődésen ment keresztül. 1928-tól Rendőr Újoncképző Iskola (RUISK) fedőnéven páncéljárműves kiképzés zajlott, később öt darab Ansaldo típusú harckocsival kiképző századot hoztak létre. 1930-ban a Magyar Királyi Honvédség Haditechnikai Intézetének négy kísérleti állomásából az egyik ott kapott helyet.

A 30-as évek elején az Örkény melletti homokbuckás területen lovaskiképző bázist alakítottak ki – folytatta előadását Szabó József János. Itt képezték a Ludovika Akadémia minősített lovaglótanárait, akik a növendékeket tanították lovagolni kötelezően napi egy órában. A huszár akadémikusok az első világháború előtt gyalogsági tűzharcot, a két világháború között harckocsi támadás elhárítását gyakorolták. A nyugállományú alezredes szerint a hadvezetés fontosnak tartotta a kiképzőhelyet, amelyet jelez, hogy parancsnoka mindig tábornoki rendfokozatú személy volt. Örkénytáborban a második világháború idején új fegyverekkel zajlottak kísérletek, ott próbálták ki például a Toldi harckocsikat, de a tábor propagandafilmek, háborús filmhíradók forgatási helyszíne is volt.

Napjainkban a Magyar Honvédség öt egysége működik a Táborfalvához tartozó területen, raktárak vannak ott, de lövészetek, gyakorlatok is, amelyek keretében a mai ludovikások is megfordulnak az egykori Örkénytábor területén, amelynek köszönhető például az is, hogy az ember által nem járt területen fennmaradt Turjánvidék legkülönlegesebb és a világon egyedülálló állatfaja: a rákosi vipera – zárta előadását Szabó József János.

Szabó József János
Forrás: uni-nke.hu
×