„Ha eltemetjük az utolsó hősi halottat is”

Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiemelte: a katonák végső nyughelyükre érkeztek. „Többen egy évszázad, mások nyolc évtized után lelik meg az őket megillető békét, egy rettenetes háború elveszett hőseiként és elfeledett áldozataiként” – mondta, hozzátéve, hogy a megemlékezésen való részvétellel a tiszteleten túl azt üzenjük: értjük a sorsukat. „Értjük, hogy annak a hazának a védelmében estek el és haltak meg, amelyet végül mi kaptunk meg örökségül és otthonul, életünk színteréül. Értjük sorsukat és értjük, megbecsüljük áldozatukat!” – nyomatékosította a honvédelmi miniszter. 

A tárcavezető emlékeztetett: a háború nem ér véget az utolsó puskalövéssel. „A háborúnak akkor lesz vége, ha eltemetjük az utolsó hősi halottat is és ha a temető békéje végül mindenki számára elhozhatja a lezárást. Akkor lesz vége, ha mindenkiről számot tudunk adni és mindenki hazatérhet, legalább a nemzet emlékezetében neki fenntartott méltó helyre. Akkor lesz vége, ha minden család értesülhet arról, hogy hol, s merre nyugszik a család elveszett tagja, a férj, az apa, a nagyapa vagy a testvér” – hangsúlyozta.

„Azért jöttünk ma el ide, mert értjük ezeknek az előttünk járó katonáknak a sorsát. Tudjuk, hogy a haza fegyveres szolgálata minden időben parancs, amely nélkül nem élhet egyetlen ország és nemzet sem békében és nem élhet túl háborúban” – fogalmazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

A miniszter hangsúlyozta: a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum hadisírgondozói méltó módon teljesítik hivatásukat. Idén csaknem az ország egész területén dolgozva, 460 elesett katona exhumálását végezték el, és az erre az évre betervezett feltárásokon túl 12 alkalommal vonultak ki eseti címre, amikor munkálatok során találtak világháborús maradványokat. Ezek a feltárások megadták a lehetőséget, hogy 23 elveszett katona számára adjuk meg a végtisztességet – ismertette.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf szólt arról is, hogy a veszélyek korában élünk, és csak remélhetjük, hogy a háború „mindent felforgató katasztrófája" elkerül bennünket. „Mindent meg kell tenni, hogy ez így legyen” – mondta, kiemelve, hogy remélni mindig a legjobbat kell, de felkészülni a legrosszabbra is fel kell. „Készen kell állnunk arra, hogy a haza védelmében meg tudjuk tenni, amit kell. Ma is erő kell ahhoz, hogy Magyarország megőrizhesse békéjét" – mondta, hozzátéve, hogy mindenekelőtt erős akaratra, a magyar érdeket következetesen képviselő diplomáciára és katonai erőre van ehhez szükség. „A haza védelmére alkalmas, korszerű fegyverzetre és felszerelésre van szükség, de ennél is fontosabb, hogy legyenek jól felkészült, emberségről példát, vitézségről formát adó honvédek, akik értik, mi a küldetésük, értik, miért szolgálnak, és hogy kit védelmeznek” – sorolta.

„A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum 2023-ban negyvennyolc helyszínen, négyszázhatvan hősi halált halt katona exhumálását végezte el. Száztizennyolc magyar hősi halottnak adjuk meg a végtisztességet ma, itt, a Fiumei úti sírkert 52-es parcellájában” – ismertette az újratemetést lehetővé tevő munkálatok részleteit Maruzs Roland alezredes, az intézmény parancsnokhelyettese. Hozzátette: tizenhat vármegye területéről háromszázkilencvenhat magyar, harminchét német, tizenöt szovjet és három román második világháborús katona maradványainak kiemelését és vizsgálatát hajtották végre idén. Hangsúlyozta: összesen hatvan hősi halott személyazonosságát sikerült megállapítani, köztük Kindl István ezredesét, a magyar királyi 12. honvéd pótezred parancsnokáét, aki 1944. szeptember 21-én esett el az Arad környéki harcokban.

A parancsnok koporsóját Berta Tibor dandártábornok, katolikus tábori püspök és Jákob János dandártábornok, protestáns tábori püspök imádsága után kísérték végső nyughelyére. A rendezvény zárásaként a sírnál mások mellett elhelyezte az emlékezés koszorúját Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, dr. Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke és Maruzs Roland alezredes.