„Ha nem kezeljük a távoli válságokat, azok házhoz jönnek majd”

Milyen a jelenlegi biztonsági helyzet Irakban?

2019-től, az Iszlám Állam által megszállt területek teljes felszabadítása óta Irak biztonsági helyzete javult, de az államnak még mindig jelentős belső fenyegetésekkel és külső beavatkozásokkal kell megküzdenie. Az iraki területen működő terrorista csoportok közvetlen kihívást jelentenek az ország biztonsága és a stabilitása szempontjából. Az Iszlám Állam megmaradt erői szétszórtan jelen vannak Irakban és Szíriában, de területek elfoglalására és megtartására továbbra sem képesek. Az amerikai hadsereg ugyan tavaly év végéig 2500 főre csökkentette csapatainak létszámát Irakban, de erői továbbra is képesek támogatni a terroristaellenes műveleteket. Az amerikai harci erők a jelenlegi iraki kormánnyal történt egyeztetéseknek megfelelően 2021 végéig elhagyták Irakot, de a koalíció továbbra is jelen lesz Irakban, az iraki biztonsági erők támogatása folytatódik. Az őszi iraki parlamenti választás fontos lépés volt Irak stabilizációja szempontjából, de az új kormány globális koalícióval kapcsolatos politikája még nem ismert. Január 9-én állt fel az új parlament, a következő lépés pedig az államfő megválasztása lesz. A koalíció jó kapcsolat kialakítására törekszik az új kormánnyal, segíteni fogja a biztonsági szektor reformjában, az iraki lakosok normális életének visszaállításában, az ország stabilizálásában. Irak belső megosztottságát tükrözi, hogy országszerte jelen vannak a rivális, sokszor felekezeti vagy etnikai alapon szerveződő politikai, katonai elemek, melyek ambíciója jelentősen eltér egymástól, sőt, egyesek ellenségesen viszonyulnak a jelenlegi politikai vezetéshez. Ezt tükrözik az iraki miniszterelnök ellen az utóbbi időben elkövetett merényletkísérletek is.

Miként hatnak a belső viszonyokra a térségben jelen lévő hatalmak?

A regionális szereplők, köztük Irán, az Öböl-menti monarchiák, illetve Törökország katonai és gazdasági eszközökkel jelen van az országban, csakúgy, mint az Egyesült Államok és a NATO. Az Egyesült Államok a legfontosabb és a legerősebb tényező az országban és az egész közel-keleti régióban. A NATO egy kiképző misszióval járul hozzá az iraki biztonsági erők képességépítéséhez. A hamarosan leköszönő Musztafa al-Kádimi miniszterelnök mindig arra törekedett, hogy javítsa az Öböl-menti országokkal fenntartott kapcsolatokat, befektetéseket vonzzon ebből a régióból, az Öböl-menti országok pedig azt remélik, hogy az Irakkal kialakított szoros kapcsolataik által Irak nem kerül túlságosan Irán befolyása alá.

Hogyan jellemezhető jelenleg az Iszlám Állam szerepe a régióban?

Az amerikai vezetésű globális koalíció 2014 óta folytat harcot az Iszlám Állam ellen Irakban és Szíriában. A terrorszervezet hatalma csúcspontján 110 ezer négyzetkilométernyi – tehát több mint egy magyarországnyi – területet birtokolt, és mintegy 40 ezer fegyveressel rendelkezett. A szervezet egyben képes volt – európai affiliációkon keresztül – olyan stratégiai terrortámadásokat végrehajtani, mint a brüsszeli és a párizsi merényletek. Egyértelmű, hogy a szervezet ellen fel kellett venni a harcot. 2019-ben jelentette be a koalíció, hogy sikerült legyőzni az Iszlám Államot, de megmaradt erőik – elsősorban Irak és Szíria sivatagos részein – folytatják a harcot a helyi biztonsági erők ellen. Nagyobb volumenű műveletek végrehajtására a jelek szerint már nem képesek: elsősorban öngyilkos merényletekkel, fontos kormányzati vagy helyi szereplők meggyilkolásával rombolják az iraki kormányba vetett bizalmat. Szíriában, a szíriai kormány által ellenőrzött területeken viszont már alacsony intenzitású felkelés zajlik. Sajnos azonban azt is látjuk, hogy az Iszlám Állam „szóródik”, vagyis kis sejteken keresztül újra és újra felbukkan a teljes déli peremvidéken, Iraktól a Száhelig. A könnyen elérhető technológiai vívmányoknak köszönhetően, mint az internet vagy a mobil távközlési rendszerek, sajnos rendkívül gyorsan tudnak alkalmazkodni és növekedésnek indulni ezek a kis sejtek. Az Iszlám Állam esetében egy globálisan tanuló szervezetről van szó. Ha valahol instabil kormányzással, gyenge ellenállással vagy társadalmi elégedetlenséggel találkoznak, azt azonnal igyekeznek kihasználni és a helyi sérülékenységeket kihasználva megerősödni. Így alakul ki a regionális instabilitás és a terrorizmus erősödésének tragikus körforgása. A szakma ezt „pozitív visszacsatolási körnek” nevezi, ahol a hatások egymást erősítik. Ezt a körforgást kell megállítania a nemzetközi közösségnek a térség államainak erősítésével.  

Tehát az Iszlám Állam területi egységként történt összeomlását követően is indokolt a koalíciós erők jelenléte a térségben?

Az iraki biztonsági erők ma már képesek hatékonyan fellépni az Iszlám Állam megmaradt erői ellen, de továbbra is szükségük van a koalíció támogatására bizonyos területeken. Ilyen a felderítés, a kiképzés és a tűztámogatás. Az amerikai kormány a stratégiai dialógus keretében megállapodott az iraki kormánnyal, hogy december 31-ig befejezik harci tevékenységeiket az ország területén, ezek után pedig elsősorban tanácsadóként és kiképzőként segítik a terrorszervezet elleni küzdelmet. Irakban az Iszlám Állam maradványai mellett az iráni kötődésű síita milíciák is jelen vannak, amelyek hivatalosan az iraki kormány irányítása alatt állnak, de elkötelezettségük és megbízhatóságuk az iráni befolyás miatt megkérdőjelezhető. Valószínűleg ezek a milíciák felelősek a több tucat – amerikai katonákat vagy érdekeltségeket ért – rakéta- és dróntámadásért. Nem mondhatjuk tehát, hogy stabil térségről beszélünk. Nem tehetjük meg, hogy hátat fordítunk ennek a régiónak, mert ahogy a párizsi, brüsszeli és más példák is bizonyítják, ha nem kezeljük a távoli válságokat, azok házhoz jönnek majd. Ez az új Nemzeti Biztonsági és Nemzeti Katonai Stratégiáink központi felismerése is.

Miként értékelhető a Magyar Honvédség eddigi szerepvállalása a műveletekben?

Magyar katonák 2015 óta vesznek részt a koalíciós katonai műveletben, az Operation Inherent Resolve-ban, melynek célja az Iszlám Állam felszámolása. Ezzel Magyarország is hozzájárul a globális koalíció erőfeszítéseihez, a terrorizmus elleni harchoz és a terrorizmus terjedésének megakadályozásához. Amennyiben az iraki kormánynak sikerül az országot stabilizálni és a gazdaságot újraindítani, az jelentősen hozzájárulna az Európába irányuló migráció csökkentéséhez. Jelenleg ebben a stabilizációs erőfeszítésben nyújt segítséget a koalíció, de számos más nemzetközi partner is segít, mint az ENSZ vagy az Európai Unió.

Milyen tevékenységet végeznek kint katonáink, és mennyire számít veszélyesnek a szolgálat?

A magyar katonai részvétel elég sokoldalú, mert részt vettünk a kurd erők kiképzésében, később tanácsadókkal támogattuk az iraki katonai vezetést, jelenleg is hozzájárulunk a koalíciós bázisok védelméhez Erbilben és Harírban, illetve jelen vagyunk az OIR művelet vezetési elemében. Mindezt úgy tudjuk magas szinten végrehajtani, hogy katonáink számíthatnak a hazai és az erbili nemzeti támogató erőkre. A magyar katonák tevékenysége természetesen nem veszélyek nélküli, az Iszlám Állam váratlan rajtaütéseire állandóan készen kell állni, de az iraki kormánnyal nem együttműködő, elsősorban síita milíciák koalíciós erők elleni támadásaira is fel kell készülni. Ezért az elmúlt két évben a koalíció a bázisok számát csökkentette, védelmüket jelentősen megnövelte. A rakéta- és dróntámadások számának növekedése miatt elsősorban a bázisok légvédelmi képességét erősítették meg.

Hozzájárulunk a NATO iraki védelmi kapacitásának építéséhez is…

A tagállamok 2015-ös döntésüknek megfelelően első körben beindították az Irakon kívüli képességfejlesztési tevékenységet, majd a 2016-os varsói NATO-csúcstalálkozón az állam- és kormányfők megállapodtak az iraki kormány kérésének támogatásáról, mely kezdeményezte a programok Irakba telepítését. A NATO 2017 januárjában kezdte meg iraki kiképző és képességfejlesztő tevékenységét, amely 2018-ban katonai misszióvá alakult. A Magyar Honvédség jelenleg három fővel járul hozzá a NATO-erőkhöz, de ez a létszám a missziós erők létszámának növekedésével tovább emelkedhet.

Mik a szövetségesek és a helyi erők, illetve a helyi lakosság visszajelzései a magyarok munkájáról?

A magyar szerepvállalás az Országgyűlés döntésének megfelelően 2022-ben is folytatódik, és törekszünk a koalíció és a helyi vezetés igényeivel összhangban alakítani hozzájárulásunkat. A koalíció képességigényét, kéréseit teljes mértékben figyelembe vesszük, törekszünk, mindig is törekedtünk azon feladatok felvállalására, amelyek fontosak a koalíció számára, és a Magyar Honvédség is magas szinten tudja végrehajtani őket. A helyi vezetés számos alkalommal nagyon elégedetten nyilatkozott a magyar katonák felkészültségéről és lelkesedéséről. A pesmerga erők kiképzéséhez is magas szinten járultak hozzá katonáink. A szövetségesi visszajelzésekről annyit mondhatok, hogy nagyon nagyra értékelik a szerepvállalásunkat. A magyar-amerikai viszonyban is rendkívül pozitív elem, hogy katonáink együtt vesznek részt a közös kihívások kezelésében.

2022-től egy másik válságövezetben, Maliban is új szerepvállalással vesz részt a Magyar Honvédség. Milyen szempontok mentén született döntés a Takuba alkalmi harci kötelékben való részvételünkről?

A magyar kormány elkötelezett a terrorizmus elleni harc iránt, valamint a délről jövő illegális migráció megakadályozásában. A szélsőséges iszlamizmus nemcsak a Közel-Keletre jellemző, de Afrikában is ijesztő mértékben terjed. A nemzetközi közösségben tudatosult, hogy a szélsőséges ideológiák terjedésének gátat kell vetni, ezért egyes nemzetek és nemzetközi szervezetek elhatározták, hogy segítik a helyi kormányokat e szélsőséges szervezetek elleni fellépésben. Magyarország EU-tagságából adódóan már részt vesz Maliban az Európai Unió kiképző missziójában. A magyar szerepvállalás idén tovább bővül, amikor is magyar különleges műveleti kontingens települ Maliba, hogy segítse a Mali fegyveres erők tagjainak kiképzését a Takuba alkalmi harci kötelék részeként.

A Barkhane művelet kevésbé ismert. Mi a célja, mit szolgál?

E művelet keretében francia katonák 2014 óta segítik a Száhel-övezet kormányait a régió országaiban tevékenykedő szélsőséges iszlamista csoportok elleni harcban. A francia erők öt korábbi francia gyarmati országban – Burkina Fasóban, Csádban, Maliban, Mauritániában és Nigerben – harcolnak, együttműködve a helyi biztonsági erőkkel. A francia csapatokat már korábban is támogatta az Egyesült Királyság és több más ország. Franciaország ezt az együttműködést szándékozik kiterjeszteni a Takuba alkalmi harci kötelék keretén belül, és a kormány felkérésére már számos európai ország csatlakozott vagy csatlakozni szándékozik ehhez a harchoz, köztük Magyarország is. Európában sokan úgy látják, hogy ez a misszió jelenleg az európai szolidaritás és együttműködés egyik fő színtere.

Milyen jelenleg a biztonsági helyzet a régióban?

Törékeny. A dzsihádista támadásokon túl a mélyszegénység, az etnikai és vallási megosztottság, illetve a klímaváltozás hatásai is súlyosbítják a térség kilátásait. Habár a francia csapatok számos sikeres műveletet hajtottak végre az iszlamista lázadók ellen, felszámolásuk további erőfeszítést igényel a nemzetközi erőktől. Véleményem szerint csupán katonai erővel nem lehet megszüntetni a szélsőséges ideológiák terjedését, ehhez az országok gazdasági helyzetének javítására is szükség van, hogy minden lakos emberhez méltó módon tudjon élni a saját országában. Továbbra is szükséges a nemzetközi közösség támogatása. Ezen felül fontos, hogy a humanitárius segítségnyújtás is megfelelően támogassa a katonai műveleteket. Ezen a téren nagyon jók a magyar tapasztalatok, a Hungary Helps program rendkívül komoly segítséget ad azokon a helyeken, ahol egyébként a növekvő nyomor és instabilitás csak további migrációt szülne, vagy megágyazna az Iszlám Állam sejtjeinek.

Mint említette, az EUTM Mali misszióban eddig is részt vett a honvédség. Miben segítik ezek a tapasztalatok a most indulókat?

Az EUTM Mali missziót már megjárt katonákat bevonjuk az új kontingens felkészítésébe, mivel ők már rendelkeznek azokkal az információkkal, tapasztalatokkal, melyek elengedhetetlenek a műveleti területen a szükséges élet- és munkafeltételek kialakításhoz. Az időjárástól kezdve a helyi kultúráig szinte minden más, mint Magyarországon, ezért katonáinkat alaposan fel kell készíteni erre a helyzetre. Az EUTM Mali misszióban szolgált katonáink már tudják, hogy milyen módon lehet együttműködni a helyi biztonsági erőkkel, milyen kulturális tényezőket kell figyelembe venni a helyi erők kiképzése során. E tapasztalatok átadása jelentősen meg fogja könnyíteni az új kontingens felkészülését.

Vonható-e párhuzam az iraki és mali feladatok között?

Az Irakban és a Maliban folyó katonai műveletek célja egyaránt az Iszlám Állam és a hasonló ideológiájú szervezetek elleni harc. Mindkét országban felütötte fejét a szélsőséges iszlamizmus, önálló ország alapításában gondolkodnak, ők ezt kalifátusnak hívják. Ez a fajta, hangsúlyozottan idézőjelben kezelendő „kalifátus” az iszlám szelektíven értelmezett szabályain alapul, nem tűri meg a más vallást gyakorló embereket, és ellenséges egyes nemzetiségekkel szemben is, ellenük erőszakkal lép fel. Sajnos erre közvetlen példákat is láthattunk, így például az iraki és szíriai harcok kezdetén a jazidi keresztények ellen elkövetett atrocitásokat. Mali és Irak ezerféle módon más, és néhány módon hasonló, de mindkét országban van dolgunk, ha hosszabb távon meg akarjuk teremteni a stabilitást. Azt gondolom, hogy Maliban jelenleg többet kell tenni ezért: fel kell lépni az erőszak terjedése ellen, de a lakosság mérhetetlenül rossz életkörülményein is javítani kell, mivel a szélsőséges iszlamizmus terjedésének ez az egyik oka. A reménytelen helyzetben lévő emberek a szélsőséges eszmékhez fordulhatnak egy jobb élet reményében. Irakban az évek óta tartó erőfeszítéseknek látható eredményei vannak, itt a további stabilizáció a cél. De itt is sok még a tennivaló. Feladatrendszere tekintetében alapvetően mindkét művelet a helyi erők felkészítését, kiképzését szolgálja, azzal a céllal, hogy önállóan, illetve hatékonyabban tudjanak részt venni a biztonsági helyzet javításában. Így mindkét műveleti területen, a helyi erők mentorálásán keresztül hozzá tudunk járulni a terrorizmus elleni küzdelemhez, és tevékenyen tudjuk szolgálni az illegális migráció, illetve az azt kiváltó okok helyben történő megszüntetésére irányuló kül- és biztonságpolitikai célkitűzéseinket. Ezeket a célokat transzparensen kijelöltük a Nemzeti Katonai Stratégiában, és a közeljövőben is prioritást élveznek.