Háborúban születtek, legendává váltak
Szöveg: Petróczy Levente | Fotó: archív (illusztráció) |  2023. augusztus 12. 10:47Ha a második világháborúban előforduló autókra gondolunk, akkor a legtöbb embernek a Willys Jeep jut eszébe. Azonban rajta kívül még rengeteg olyan autó gurult le a gyártósorokról, amely közvetve vagy közvetlenül, de a második világháborúnak, vagy a világ nagy hadseregeinek köszönheti létrejöttét.
Az autógyártás aranykorát legtöbben az 1980-as évekre teszik, de a második világháború fordulópont volt az autóipar történelmében. Ugyanis a harctéren szükség volt a strapabíró, puritán terepjárókra, ugyanakkor a háborút követően megnőtt az igény az elérhető, olcsó fenntartású népautóra. Most öt olyan autó következik, amelyeket azért terveztek, hogy a katonaság vagy az átlagemberek számára forradalmi, mégis praktikus, jó terepjáró képességekkel bíró autókat gyártsanak.
Willys Jeep
A Jeep márka mindenki számára ismerősen cseng, hiszen legtöbben gyűjtőnévként „dzsip” néven emlegetik a terepjárókat. A márka ugyan mai napig nagyon népszerű, de kétségkívül az 1940-ben bemutatott Willys Jeep hozta meg népszerűségét. A típus tulajdonképpen egy pályázati felhívás végeredménye, amelyet az amerikai hadsereg hirdetett meg 1940-ben. A pályázatban egy könnyű terepjáró tervét kellett beadni, amely nem haladhatja meg az 590 kilogramm önsúlyt, de képes 270 kilogramm rakományt szállítani. Emellett kritériumként megszabták, hogy tartósan tudjon 5 km/h sebességgel araszolni és jó úton érje el a 88 km/h sebességet.
A benyújtott tervek alapján három típus is megfelet a követelményeknek, így már csak az éles teszt volt hátra. Ekkor hamar kiderült, hogy a Ford és Bantam konstrukciói elég gyengék és csak a Jeep állta a sarat. A meggyőző teljesítmény láttán a hadsereg rögtön rendelt 18.600 darab terepjárót, majd az évek során – a Fordot bevonva a gyártásba – összesen 643.000 Willys Jeepet gyártottak.
A háborút követően sok ország hadserege vásárolt az egyszerű és megbízható konstrukcióból, majd a Jeep vállalat Jeep CJ-2A néven, 1945-ben megkezdte a polgári változat árusítását. Az első Jeepet tekinthetjük minden terepjáró atyjának is, ezért természetesen a márka Wrangler modellje mai napig őrzi őse jegyeit. Ilyen például az ikonikus, rácsos hűtőmaszk, szögletes karosszéria és a szögletes sárvédőívek.
Land Rover
A Land Rover tulajdonképpen nem is jött volna létre, ha nincsenek Willys Jeepek. A második világháború után az amerikai hadsereg nem szállította haza terepjáróit, ugyanis a legtöbb már ütött-kopott állapotban volt, ezért a hazaszállítás, majd szervizelés túl sokba került volna. Ezért a leleményes brit farmerek elkezdték az amerikai autókat mezőgazdasági eszközöknek használni. A háborúban a legtöbb traktor megsemmisült, ezért kénytelenek voltak új eszközök után nézni. Valószínűleg az angol farmerek sem örültek, hogy a nyomatékos, dízel gépek után egy kicsi, benzines autóval kell dolgozniuk, de a nyersanyaghiány nem tette lehetővé a nagyüzemű traktorgyártást. Ezzel egyidejűleg a Rover autógyár is bajban volt, ugyanis a nehéz gazdasági helyzetben nem rohantak az emberek autót vásárolni.
A gyárigazgató, Spencer Wilks vásárolt magának egy Jeepet és megtapasztalta, hogy a tanyán milyen hatékony, hiszen az összkerékhajtásnak köszönhetően elboldogul a sártengerben is, illetve egy utánfutóval kiegészítve nagymennyiségű terményt tudnak vele fuvarozni. Meglátva a lehetőséget, 1947-ben a Rover autógyár irodáiban elkezdték tervezni terepjárójukat, majd 1948-ban gyártani kezdték a Land Rovert. Itt a legegyszerűbb megoldást választották, fém alvázra alumínium karosszériát terveztek. Az alumínium számukra könnyen elérhető volt, ugyanis a háborúban megnövekedett repülőgép-gyártás után rengeteg alumíniumtábla állt rendelkezésükre.
A haszonjármű jellegét jól szimbolizálja a hatósági besorolása, ugyanis a gyár közúti traktorként jegyeztette be az első Defendert. A Jeephez hasonlóan a Land Rover is legendát teremtett, hiszen 1947 óta már a Defender ötödik generációját gyártják és nem úgy látszik, mintha csökkenne a népszerűsége.
Mercedes-Benz G-osztály
Mohammad Reza Pahlavi iráni sah a Daimler-Benz egyik részvényese javasolta, hogy gyártsanak katonai célra egy terepjárót. Az ötletet végül tett is követte, így a Daimler, Puch és Steyr vállalatok nekiláttak a tervezésnek, majd 1970-ben elindult a gyártás. A tervezésnél első számú szempont volt, hogy nehéz terepen, meredek emelkedőkön is boldoguljon az autó. A katonai változat közül a G 270 CDI változatból a Magyar Honvédség 2003-ban, majd 2008-ban vásárolt összesen 186 darabot. Ezek között megtalálható az egyik különleges kivitelű, egészségügyi feladatokat ellátó kivitel is.
Természetesen a G-osztályt nagyon sokan az utcáról ismerik, ugyanis 1979-ben a Mercedes megkezdte az utcai változatok gyártását és forgalmazását. Ekkoriban még nem a luxus és a magas minőségű beltér jellemezte a típust, hiszen itt is törekedtek a praktikumra. A formatervben is látni, hogy nincsenek feleslegesen túlnyúló műanyag elemek, hiszen ezek könnyen sérülhetnek, cseréjük pedig költséges.
Ma azonban már egészen máshogy néz ki a G-osztály, hiszen praktikus célszerszámból státusszimbólum lett. Végeláthatatlan extralista, többszáz lóerő, csillogás, luxus jut eszébe az embernek, hiszen már teljesen más igényeket szolgál ki a mostani generáció, mint a hetvenes években gyártott első széria. Az árán is meglátszik a változás, ugyanis ötvenmillió forintnál is többet kell fizetnie annak, aki egy új G modellt szeretne vásárolni.
Hummer
A Hummer márka a HMMWV (High Mobility Multipurpose Wheeled Vehicle) vagyis nagy mozgékonyságú többcélú kerekes jármű más néven „Humvee” járműveken alapszik. A márkát a General Motors 1992-ben alapította azzal a céllal, hogy az amerikai hadsereg katonai járműveinek utcai változatát megalkossák. Az ötlet nem volt alaptalan, ugyanis az Öbölháború is megalapozta az „Humvee” népszerűségét, de emellett 1990-ben két fehér színű gép tett meg egy nagyobb utat: Pekingből indultak és Londonba érkeztek meg a monstrumok. Az első Hummereket 1992-ben tudták megvásárolni, kezdetben csak a H1 modellt, ami a fegyvereket és a páncélzatot kivéve megegyezik a katonai változattal. Természetesen gazdagon lehetett extrákat is kérni: klíma, elektromos ablakok, ülésfűtés, állítható futómű és még TV is kerülhetett a nem mindennapi terepjáróba.
A Hummer őrület aztán beindult, hiszen Arnold Schwarzenegger kampányolt amellett, hogy az emberek vehessenek Hummert, ugyanis ő már jóval korábban megpróbálkozott vásárolni egyet, de nem engedélyezték számára. Végül a H1 mellett megjelent a H2 és H3 modellek is, így egy rövidebb és platós változat is készült a civil ruhába öltöztetett katonai járműből. Fénykorában harmincnégy országban háromszáz kereskedés kínálta az üzemanyagfaló szörnyeket, amelyekre a 2008-as világválságig nagy volt a kereslet.
Ekkor a magas üzemanyagárak miatt visszaesett a terepjárókat vásárlók száma, végül 2010-ben megszüntették a márkát. Tíz év kihagyás után bejelentették, hogy 2020-ban megnyitja kapuit a Hummer ráadásul egy elektromos változattal térnek vissza a piacra.
Volkswagen Bogár
A Volkswagen Type1 volt a márka első autója, amelyet már 1930-ban kifejlesztettek. Ugyan ez még a második világháború előtt történt, de gyártását csak a háború után tudták elkezdeni, ugyanis addig minden gyár a hadiállapotnak megfelelően működött. A német nemzetiszocialista gondolkodás szerint a nép életszínvonalát emelni kellett, melynek egyik pontja az volt, hogy elérhető árú személyautót kell gyártani. Ennek a Type1 (melyet csak a hatvanas években kezdtek Amerikában Bogárnak, majd Németországban Käfernek nevezni) minden tekintetben megfelelt.
Mai szemmel nézve ez egy kisautó, hiszen csupán kétajtós modellről beszélünk, melynek orrában található egy picike csomagtartó, hiszen a hátulját a négyhengeres, huszonnégy lóerős boxermotor foglalta el. A háború után a német hadsereg és a posta kapott belőle először, majd a polgárok ötezer márkáért vásárolhattak Bogarat. Az 1950-es években a tengerentúlra is eljutott az autó, ahol meglepően népszerű lett, használt autóként még olcsóbban tudták megvásárolni, így lett a hippimozgalom egyik jelképe. Sokáig a Bogár volt az egyedüli autó az Egyesült Államokban, amely a külföldi származása ellenére nagy eladási számokat produkált. A gyártási adatokat tekintve hamar megelőzte a Ford T modell eredményeit, amely addig vezette az eladási listát.
Érdekesség, hogy 2003-ban készült el az utolsó Käfer Brazíliában és világszerte összesen több, mint huszonegy millió darabot gyártottak belőle.