Hadisírgondozás Székesfehérváron

Szöveg: Tabiné Darabos Anna őrnagy - Kálmánfi Gábor | 2011. május 19. 8:20

Székesfehérvár mindig is történelmi jelentőségű katonaváros volt, amely a történészek feljegyzései szerint eddig hatvankét különböző katonai szervezetnek adott otthont. Több ezerre tehető azoknak a magyar és más nemzetiségű katonáknak a száma, akik a háborúk vérzivataros időszakában estek el, vagy éppen a városhoz való kötődésük okán, valamely fehérvári temetőben alusszák örök álmukat. Ezen katonasírok nagy része a rokonság által már nem látogatott, emiatt a sírok, emlékművek állaga nagymértékben lepusztult.

Székesfehérvár vezetése, civil szervezetek és a Magyar Honvédség itt települő katonai alakulatai, közös összefogással célul tűzték ki a temetőkben fellelhető katonasírok felkutatását és rendbetételét.

Ezzel a nemes cselekedettel szeretnének példát mutatni, ápolni és átörökíteni a történelmi hagyományokat, eszméket a ma élőknek, valamint leróni tiszteletteljes kegyeletüket azok előtt a katonaelődök előtt, akik munkája, élete, tevékenysége méltó és példaértékű lehet a mai civil és katonageneráció számára.

A folyamat kezdeteként május 18-án társadalmi összefogásban, elsőként három katonasírt hoztak rendbe a Palotai úti (úgynevezett Hosszú temetőben). A munkálatokban részt vett dr. Cser-Palkovics András, a város polgármestere, aki egyben a Honvédség és Társadalom Baráti Kör székesfehérvári szervezetének elnöke is, és Kovács József vezérőrnagy, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka.

A sírok rendbetételében az Oláh László nyugállományú alezredes vezette Military Klub, illetve a Jobbágy Antal nyugállományú ezredes vezette Székesfehérvári Nyugállományú Katonák Klubja tagjai is segítettek.

De vajon kik is nyugszanak a most rendbe hozott sírokban? Egyikük Schnetzer Ferenc honvéd tábornok, később hadügyminiszter. 1867. október 26-án született Baján és 1944. április harmadikán halt meg Budapesten. Részt vett az 1919-i forradalmi szervezkedésben, a Tanácsköztársaság idején pedig a „Fehér Ház" nevű csoport tagja volt. Aktív szerepet játszott az 1919. augusztus hatodikai Friedrich-féle puccsban, amelynek a Peidl-kormány lemondatása volt a célja. Mindhárom Friedrich-kormányban a hadügy ideiglenes vezetője, illetve 1919. augusztus hetedikétől, november 24-ig hadügyminiszter volt. Sírboltjában helyezték örök nyugalomra dr. Szabó Elemér orvos vezérőrnagyot is.

Csató Ferenc magyar királyi honvéd vezérőrnagy, a magyar Szent Korona országaihoz tartozó csendőrség felügyelőjének helyettese is a fehérvári Hosszú temetőben nyugszik. Ő 1861. szeptember 15-én született Csíkszentimrén, majd a gazdasági népiskolát Csíksomlyón végezte, később pedig Gyulafehérváron érettségizett. 1885-ben csendőrtiszt lett, majd végigjárta a teljes ranglétrát: 1917-ben történő tábornoki kinevezéséig számos helyőrségnél szolgált. Csíkszentimre képviselő-testülete 1917-ben felügyelő-helyettesi kinevezése alkalmából díszpolgárrá választotta.

A harmadik sírban Nemes Szalay Miklós főhadnagy, a Magyar Királyi 17. gyalogezred tisztje nyugszik, aki az olasz fronton szerzett sérüléseibe halt bele 1917-ben. Ugyancsak a családi sírboltban temették el apját, id. Szalay Miklós századost is.