Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Harmincnégy napig védte Szigetvárt

Szöveg: Kecskeméti József |  2008. szeptember 9. 9:45

Zrínyi Miklós emlékét számos képzőművészeti és irodalmi alkotás őrzi. A gróf 1566-ban egy hónapon keresztül védte Szigetvárt az ostromló törökökkel szemben. Szeptember 8-án kísérelt meg kitörést a várból 300 katonája élén, akik zöme kézitusában vesztette életét. Zrínyi Miklóst foglyul ejtették és lefejezték az ostromlók, fejét elrettentésképpen lándzsára tűzve küldték el a császári csapatoknak.

Zrínyi Miklós egész élete a törökök elleni küzdelem jegyében telt. 1529-ben részt vett a törökök által ostromlott Bécs védelmében, 1542-ben 400 katonája élén sietett a Pestnél megrekedt osztrák, német és magyar csapatok megsegítésére.

E harci tettéért Horvátország bánjának nevezték ki, azonban erről a tisztségéről később lemondott. 1542-ben még két hadi sikert ért el a törökök ellen. 1564-ben Segesdnél újabb csapást mért az oszmán csapatokra. Ez volt az utolsó csepp a pohárban, hiszen I. Szulejmán százezer fős hadsereget vezényelt a szigetvári vár ellen, hogy megbüntesse Zrínyi Miklóst, aki alig 2500 fővel szállt szembe az elképzelhetetlen túlerővel.

A vár ellen a törökök hosszú ideje folytattak kisebb-nagyobb ostromokat. Éppen ezért annak megerősítése már jóval korábban megkezdődött. 1548-49-ben kiszélesítették a vár körül található tavat, s megerősítették a sáncokat. Az erődítmény sarkain bástyákat építettek: a három – földből készült – mellett az észak-nyugatit már kőből emelték. A várfal mintegy 6-7 méter magas volt. Az első igazi ostromot 1556-ban élte át a vár, amikor Ali budai pasa támadta meg, ám nem sikerült bevennie az erődítményt. Ezt követően 1558-tól kezdve újabb felújítás kezdődött, s tovább erősítették Szigetvár védelmi rendszerét. Ezeket a munkálatokat folytatta Zrínyi Miklós, akinek vezetése alatt épült fel az Újváros. Ilyen előzmények után következett be az 1566-os ostrom. A 34 napos küzdelemben szinte a teljes vár elpusztult.

A védők kezdeti létszáma a napok múlásával 600 főre olvadt, s beszorultak a belső várba. Igaz a törökök is jelentős veszteségeket szenvedtek el. Éppen ezért kellett I. Szulejmán halálát eltitkolni előttük, mely szeptember 6.-ra virradó éjszaka következett be. Bár a védők hősiesen ellenálltak, azonban felmentést hiába vártak a császári csapatoktól. Helyzetüket az is nehezítette, hogy a hosszan tartó szárazság következtében kiszáradt a várat körülölelő mocsár s vizesárok. Az ellenállás mindaddig tartott, amíg egy tűzakna miatt a felső vár ki nem gyulladt. Az erődítmény teljes készlete lángra gyúlt, s lehetetlen volt tovább védeni azt. Ezért szeptember 8-án Zrínyi Miklós 300 katonája élén kitört a várból. A kitörés előtt a sebesülteket a vár védői megölték, hogy ne essenek török fogságba. Csapata véres kézitusában pusztult el. Õt magát foglyul ejtették az ostromlók. Fejét lándzsára tűzve küldték el a keresztény hadaknak, hogy megfélemlítsék azokat.

Az eseményt számos képzőművészeti és irodalmi emlék őrzi. Utóbbiak közül tán a leghíresebb a Szigeti veszedelem című barokk eposz, mely mitikus hőssé emelte Zrínyi Miklóst. Azonban a széles néptömegek számára ez a mű nehezen értelmezhető volt. Emiatt számos könnyedebb mű is született az eseményről. Ilyen például a Medve Imre nevéhez fűződő Szigetvár ostroma 1566-ban, vagy a szintén általa jegyzett Zrínyi Miklós halála című verses ponyva. A képzőművészeti alkotások közül az egyik legjelentősebb Barabás Miklós festménye. Magát a kirohanást pedig Székely Bertalan ábrázolta a legplasztikusabban. A mű két példányban is fellelhető: az olajfestmény a debreceni Déri Múzeumban látható, míg a szépia a Magyar Nemzeti Galériában tekinthető meg.

A csata tiszteletére múlt vasárnap hagyományőrzők ismételték meg a szigetvári eseményeket. Az újkori ütközetben magyar és külföldi hagyományőrzők vettek részt. A száznál is több résztvevő korhű jelmezekben és fegyverekkel elevenítette fel Zrínyi Miklós hős küzdelmét. A gyalogos katonák mellett a lovasság is felvonult. Sőt ágyúlövések is eldördültek. A mostani esemény jelentőségét az adta, hogy szigetvár védője 500 éve született, illetve, hogy idén volt a Zrínyi emlékünnepség és várjátékok 175. évfordulója.