Határozottság és empátia – egy NATO nagykövet ismérvei

Pontosan mi a feladata egy NATO nagykövetnek?

Az első és legfontosabb feladatom, hogy Magyarország nemzeti érdekeit képviseljem az Észak-atlanti Tanácsban. Az orosz-ukrán háború kirobbanása óta ez az intézmény jóval többször ül össze, mint korábban, átlagosan heti négyszer. Ezen túl számos formális és informális jellegű rendezvényen is képviselem Magyarországot, emellett természetesen adminisztratív jellegű feladataim is vannak, mint minden nagykövetnek.

Meglátása szerint milyen képességek és készségek elengedhetetlenek a feladatkör ellátásához?

Nagyon fontos, hogy aki ezen a területen dolgozik, legyen elhivatott a hazája nemzeti érdekeinek következetes képviselete iránt, illetve szenvedélyesen érdekelje a biztonság- és védelempolitika – az én esetemben ez a helyzet. Emellett rendkívül jelentős a megfelelő személyes fellépés, ami elsősorban az informális kapcsolatteremtés során jelent előnyt. Valójában a határozottság és az empátia megfelelő keverékére gondolok itt: ez a diplomácia egyik fontos összetevője. A szövetségesek részéről minden tekintetben maximálisan felkészült kollégák ülnek a tárgyalóasztalnál, tehát Magyarország álláspontját a határozottság mellett egyfajta eleganciával kell ismertetni és képviselni. Ehhez nem árt, ha az ember minél több, éles helyzetben szerzett tapasztalattal rendelkezik.

Milyen tapasztalatokból tud meríteni a 2018 és 2022 közötti időszakból, amikor a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkára volt?

Akkoriban mi, Európai Uniós politikai igazgatók rendszeresen találkoztunk saját informális fórumunkon, ahol – mivel nem születtek döntések – akár provokatívabban, nyíltabban is fogalmazhattunk. Ezzel én rendszeresen éltem is, hiszen a magyar külpolitikai nemzeti érdekek megfogalmazása ezt igényelte, bár a karakteremmel sem feltétlenül ellentétes. Ez egy nagyon jó iskola volt: az ember megtapasztalja milyen fontos az, hogy hogyan fogalmaz, amikor akár egy rossz intonációnak is jelentősége lehet. Abban a négyéves időszakban a külügyi felsővezetésnek számos komoly helyzetet kellett kezelnie, az ukrajnai háború szerteágazó következményein túl például az afganisztáni evakuációval, amely rendkívüli koordinációs munkát igényelt.

Hogy kitérjünk mindezeknek az alapjára is: miért fontos biztonságpolitikával foglalkozni?

Egy ideális világban lehet, hogy nem kellene biztonságpolitikával foglalkozni, azonban nem ilyenben élünk. Elég megnéznünk, hogy mi történik közvetlen szomszédságunkban és ennek milyen hatásai vannak a kárpátaljai magyarságra vagy a nemzetpolitikánkra és máris teljesen egyértelművé válik, hogy miért fontos a biztonságpolitika. Ha tágabb kitekintést alkalmazunk, akkor világosan látszik: számos olyan válságrégió van – például a közel-keleti térség –, amely közvetlen hatással bír az európai biztonságra.

Mitől válik valaki jó biztonságpolitikai szakértővé?

A legfontosabb az – elsősorban történelmi vonatkozású – olvasottság, illetve a tájékozottság. Mára a biztonság- és védelempolitika önálló diszciplínává fejlődött a tudományágak nagy csokrában, így kiterjedt szakirodalommal rendelkezik, aminek ismerete szintén rendkívül fontos. Emellett szükséges egyfajta kulturális alapvetésekkel összefüggő tudás is, ami a személyes egyeztetések és találkozók során előnyt jelenthet.

Számos témában publikált, beleértve hazánk stratégiai dokumentumainak, elsősorban a Nemzeti Katonai Stratégiáinknak összehasonlítását. Ön szerint a világ, és ezzel a biztonságpolitikai helyzet egyre gyorsabb változása nem teszi szükségessé ezeknek a gyorsabb felülvizsgálatát?

Egy stratégiai dokumentum általában hosszútávú, ami nagyjából tízéves kitekintést jelent. Ezt jól példázza a NATO Stratégiai Koncepciója, hiszen a 2022-ben, Madridban elfogadott koncepció a 2010-es lisszabonit váltotta fel. A stratégiai dokumentumok egyben politikai deklarációk is, amelyben az adott ország választ adhat arra a kérdésre, hogy hogyan értelmezi és hova helyezi magát a biztonságpolitika szövevényes nemzetközi rendszerében. Ilyen tekintetben a világ egyre gyorsabb változása akár indokolttá is tenné, hogy gyakrabban adjunk ki ilyen dokumentumokat, de mindig a politikai felsővezetés diszkrecionális joga, hogyan reagálja le a körülötte lévő történéseket. Azt gondolom, hogy a hazai gyakorlat elég megfontolt és óvatos, ami előnyünkre válik.

Idén részt vett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által szervezett Ludovika Fesztiválon. Mondhatjuk, hogy a hasonló rendezvényeken átadott ismeretek hozzájárulnak a napjainkban egyértelműen prioritásként kezelt társadalmi reziliencia növeléséhez?

Abszolút, ez az egyik legfontosabb tematika nem csak a NATO-ban, de az Európai Unióban is. Bár a társadalmi ellenállóképesség nem egy forradalmian új fogalom, a terület mégiscsak egy új lendületet kapott az elmúlt tíz év biztonságpolitikai fejleményei nyomán. Véleményem szerint nem csak lehetőség az, hogy egy-egy előadáson a biztonságpolitikával foglalkozók megosszák, hogy miként gondolkodik Magyarország bizonyos ügyekben, hanem egyfajta kötelezettség is a társadalmi tájékozottság érdekében, amely segítheti az eligazodást a média által nagymértékben meghatározott világunkban.