99 éves az önálló magyar katonai térképészet
Szöveg: honvedelem.hu | 2018. február 12. 8:13Az elmúlt évekhez hasonlóan a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara (NKE HHK) idén is játékos szellemi vetélkedő megrendezésével emlékezett meg a magyar katonai térképészet napjáról. Az immár ötödik alkalommal megrendezett versenyen fiatal egyetemisták és középiskolások térképészeti, tereptani és földrajzi témakörben mérhették össze tudásukat.
„Több évtizedes hagyományként, minden évben február 4-én ünnepeljük a magyar térképészet napját" – ismertette Szalay László alezredes, az MH Geoinformációs Szolgálat vezetője. 1919-ben ezen a napon hadügyminiszteri rendelettel kezdte meg működését a Katonai Térképező Csoport. Az alezredes azonban kifejtette, hogy a magyar katonai térképészet gyökerei sokkal távolabb nyúlnak vissza a történelemben. „Az első Lázár-térkép 1528-ban jelent meg" – mondta.
Szalay László röviden bemutatta szakmájának történetét a hallgatóságnak, kiemelve hazánk történelmének gócpontjait. Erre példa az 1930-as évek vége, amikor a hadsereg ellátására évenként több mint 2 millió térképszelvényt nyomtattak ki. A második világháború során a hazai térképvagyon meghatározó része megsemmisült, így ezt pótolniuk kellett a szakembereknek. Az ország új katonai térképészeti felmérésére 1953-1959 között került sor, amikor hazánkat már az európai technológiai trendeknek megfelelően tudták felmérni. Szalay László kifejtette, hogy a ’80-as években jelent meg a digitalizáció, majd a távérzékelés a magyar katonai térképészet porondján, amely évről évre újabb szakmai kihívásokat jelentett számukra. Kiemelte, hogy napjainkban az MH Geoinformációs Szolgálat mellett a hazai katonai térképészet meghatározó pillére a HM Zrínyi Nonprofit Kft. térképészeti ágazata, a katonai szervezeteknél szolgáló csapattérképészek, valamint az NKE HHK Katonaföldrajzi és Tereptan Szakcsoportja.
A rendezvényt megtisztelték jelenlétükkel vitéz Somogyi Endre leszármazottai is. Az altábornagy a hazai térképészet egyik meghatározó alakja, a Ludovika Akadémia tisztje és oktatója, továbbá a Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet utolsó parancsnoka volt. „Az ő öröksége számunkra egy óriási feladat: megőrizni azt a hihetetlen hazaszeretetet, bátorságot, becsületet, amelyet ő képviselt" – fejtette ki Mártonné Máthé Kinga, az altábornagy unokája. „Számára a térképészet egy rendkívül komoly tudományt jelentett. Egy lehetőséget arra, hogy a hazáját védje háborúban és békeidőben is."
Az indulóknak különböző kvízkérdéseket kellett megválaszolniuk a vetélkedő során, ahol térképészettörténeti, földrajzi, térkép- és tereptani, valamint térinformatikai témakörben mérhették össze tudásukat a fiatalok. A kvíz mellett „kincskeresés" is zajlott a Zrínyi Miklós Egyetemi Campuson, ahol a csapatoknak különböző koordináták segítségével kellett megtalálniuk az elrejtett kincseket, minél rövidebb időn belül.
A dobogó tetejére az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék „Hetedik emelet" nevű csoportja állhatott, második helyezett a szintén ELTE-s „Térképészek 2.0" csapat lett, a harmadik helyezést pedig az NKE HHK „Gulyás és társai" csoport vihette el. A helyezést elérő csapatok, valamint az induló csoportok is értékes tárgyjutalmakat és ajándékcsomagokat vehettek át. Emellett a rendezvény alkalmával számos elismerést adtak át az egyetem égisze alatt zajló térképészeti kutatások támogatóinak, valamint munkatársainak.
Szöveg: Podobni István
Fotó: Szilágyi Dénes
