A csapatzászlót megőrzésre átveszem!

A Honvéd Vezérkar főnök az MH 25. Klapka György Lövészdandár parancsnoki beosztásának átadás-átvétele alkalmából rendezett ünnepi állománygyűlésen úgy fogalmazott: büszke azokra, akik a dandárnál szolgálnak.

A tatai dandár parancsnoki beosztását március 10-től Horváth Gábor dandártábornok látja el, aki az elmúlt két esztendőben a szentendrei MH Altiszti Akadémia parancsnoka volt. Sándor Zsolt dandártábornok – aki az utóbbi négy évben vezette a tatai alakulatot – megkezdi felkészülését a washingtoni katonai attasé beosztás ellátására.

A leköszönő parancsnokhoz szólva Benkő Tibor megköszönte azt az eredményt, amelyet az alakulat a vezetése alatt elért. Hozzátette: Sándor dandártábornok nem köszön el végleg a „valódi katonai élettől", hiszen hazatérése után „nem katonadiplomáciai téren" fogja folytatni a pályafutását.
Benkő vezérezredes hangsúlyozta: biztos benne, hogy Horváth Gábor dandártábornok „elődje munkáját folytatva" további szép eredményeket fog elérni az alakulat élén.

„Szomorúság és öröm. Büszkeség és köszönet. Ezek az érzések kavarognak most bennem. Szomorú vagyok egy kicsit, hiszen egy közel négyéves időszak örökre lezárul ma. Ugyanakkor rendkívül boldog és büszke vagyok, ahogy önökre nézek" – mondta búcsúbeszédében Sándor Zsolt dandártábornok, hangsúlyozva: a dandár nehéz időszakon van túl, sok kihívással néztek farkasszemet, de soha egyetlenegy pillanatra sem vesztette el a hitet „a katonák felkészültségében, rátermettségében."

„Nagyon jó volt Tatán parancsnoknak lenni. Ha csak egyetlen dolgot vihetnék el magammal innen, akkor az az lenne, hogy mit érhet el egy szervezet, ha bízik magában, és a benne szolgálók egymásban" – mondta Sándor Zsolt.

Horváth Gábor dandártábornok úgy fogalmazott: nagy örömmel és várakozással tért vissza Tatára, hiszen korábban, az alakulat jogelődjénél dandártörzsfőnökként, illetve megbízott dandárparancsnok-helyettesként is szolgált.

„Katonai pályafutásom legszebb éveivel ajándékozott meg az alakulat. Akkor a tét, a NATO-csatlakozásunk után, a katonaszakma új módszereinek, fogásainak, eljárásainak kikísérletezése és elfogadása volt. Mára az ott kikísérletezett módszerek, fogások és eljárások a szárazföldi csapatok tevékenységének természetes és mindennapi részévé váltak" – fogalmazott a tatai dandár új parancsnoka, hozzátéve: amióta elkerült Tatáról, megváltozott a dandár is. „Mára egyedüli hordozójává vált a fontos fegyvernemi kultúráknak, egyedüli letéteményesévé ezen kultúrák megújításának, megfrissítésének."

A katonai hagyományok szerint a leköszönő parancsnok az alakulat csapatzászlaját is átadta utódjának, aki – ugyancsak a tradícióknak megfelelően – meglengette azt.

Az állománygyűlést követően Sándor Zsolt dandártábornok a honvedelem.hu kérdésére válaszolva elmondta: nem egyszerű egy parancsnoki beosztást átadni. „Egy kis darab itt marad a szívemből. Nagyon élveztem a Tatán töltött időm minden percét, az állomány kiemelkedően teljesített" – fogalmazott a dandártábornok, kiemelve: úgy érzi, hogy a dandár sokkal összefogottabb, összekovácsoltabb, mint amilyen akkor volt, amikor átvette a parancsnokságot.

Horváth Gábor dandártábornok kérdésünkre válaszolva kiemelte: tizenöt évvel ezelőtt, amikor először lépett be az alakulat kapuján, a dandár jogelődjének jelentős része sorállományból állt. Akkoriban szilárdultak meg a szerződéses legénységi állomány szolgálatellátásával kapcsolatos dolgok. „Nagy örömmel jöttem vissza ide. Azt gondolom, hogy ez egy nagyon dinamikus, fejlődő és nagy jövő előtt álló alakulat" – mondta az új parancsnok.

Fotó: Tóth László