A gazdaság, ami a római hadjáratok mögött állt

Dr. Grüll Tibor a Pécsi Tudományegyetem Ókortörténeti Tanszékének vezetője, fő kutatási területe a Római Birodalom történeti földrajza és gazdaságtörténete. Utóbbi témakörben tavaly megjelent kötete hiánypótlónak bizonyult. Ahogyan Kiss Álmos Péter, a HVK TKH munkatársa fogalmazott a bemutatón: az átlagember többnyire csak a római hódításokról hall, arról azonban kevesebbet, hogy egy hosszú hadjárathoz milyen jól felépített gazdasági háttér szükséges. Grüll Tibor éppen ezt elemzi abban a kötetében, amelyhez hasonló átfogó munka magyar nyelven fél évszázada nem jelent meg.

A szerző előadásában elmondta: a régészeti technika fejlődése és az annak nyomán felszínre került leletek teljesen megváltoztatták az ókori Róma gazdaságáról szóló ismereteket. Példaként említette a grönlandi jégmagok elemzését, amelynek során a kutatók olyan mennyiségű nehézfém-szennyezettségre utaló szemcsét találtak a Római Birodalom idejéből, amelyre csak az ipari forradalom kiteljesedésekor lesz majd példa. Mindez azt jelenti, hogy a római ércbányászat óriási, gyakorlatilag ipari méreteket öltött egykoron. „Minden lelet arra mutat, hogy az antik római gazdaság az első ipari forradalom előtti történelem legfejlettebb gazdasága volt"– mondta a szerző.

Grüll Tibor új kötete a legújabb kutatási eredményeket és szakirodalmat vette alapul, amikor átfogó kötetében feldolgozta a témát. Könyvében külön alfejezetekben foglalkozik a társadalmi környezet, a provinciarendszer, a városiasodás vagy éppen a migráció gazdaságra gyakorolt hatásaival, a természeti erőforrások kiaknázásával, a mezőgazdasággal és állattenyésztéssel, a halászattal és vadászattal, a feldolgozóiparral, a kereskedelemmel és a pénzügyekkel, beleértve a bank- és hitelrendszert is.