A hajók és a hajósok gondviselője

Sorkatonaként került az akkoriban (is) különleges és kiemelt szolgálati helynek számító hadikikötőbe. A Honvéd Folyami Flottillánál, egészen pontosan a 43. Önálló Hadihajós Dandárnál eltöltött két év, a Duna közelsége, a hadihajók hatása és a bajtársak alkotta közösség végérvényesen megpecsételte Benedek őrmester sorsát. Olyannyira, hogy 1975-ös leszerelését követően, az angyalbőrt „hátrahagyva" közalkalmazottként folytatta addig javítóraj-parancsnoki munkáját.

Mint elmondta: semmi sem változott, csak immár nem egyenruhában, hanem civilben kezdett el kijárni a hadikikötőbe. „Akkori parancsnokaim többször is próbáltak rávenni, hogy ne tegyem le az egyenruhát, de akkor még túl friss volt a szabadság érzése két év után" – emlékezett vissza Benedek László.

„A hajózás önmagában is egy különleges életérzés. De ha ehhez még az is társul, hogy az ember hadihajókon szelheti a habokat, az felbecsülhetetlen!" – mondta. Így folytatta azt, amit már a kezdetek óta szeretett: sajátjaként javította és tartotta karban az akkor még szürke festésű hajókat.

Benedek László elárulta: munkájához az egész hajó működését ismerni kell centiről centire, teljesen kiismerni azonban sohasem lehet a fémmonstrumot. Mindig tud valami meglepetést okozni… „Volt, amikor a két motorból csak az egyik működött, de szorított az idő, el kellett indulni. Így hát mindent, amiről eszünkbe jutott, hogy az út során szükség lehet rá, beraktunk, és menet közben kezdtük el orvosolni a rossz motor hibáját. Okozott némi fejtörést, és persze a hullámoktól himbálózva sem volt egyszerű a munka, de végül csak sikerült."

Benedek László saját bevallása szerint ugyanúgy kötődik ezekhez a hadihajókhoz, mint a munkatársakhoz, hiszen van, hogy naponta végigjárja az összes tűzszerészhajót, hogy megbizonyosodjon azok bevethetőségéről.

A sohasem egyhangú feladatok mellett sokat köszönhet mindenkori munkatársainak és parancsnokainak is, akikkel − mint mondta − mindig sikerült jó kapcsolatot kialakítani. A hadikikötő Laci bácsijára mindig minden kérdésben számíthattak és számíthatnak is a katonák.

Benedek László negyven évnyi közalkalmazotti szolgálat után, szeptember 30-án nyugdíjba vonul, de az őt kérdező kollégáit minduntalan megnyugtatja, hogy emiatt még a hadikikötőt nem hagyja el. Rendszeres látogatója lesz a Duna-part e szegletének.