„A hangulat a lényeg, nem a konkrétum”

Az alkotó szolnoki lévén gyerekkorában sokat járt horgászni a Tiszához és a Zagyvához, amely meghatározó volt a későbbi festményeit illetően: „amikor az ember gondolatai képzőművészeti motívumokat keresnek, akkor először az jön elő, amit régebben látott, nálam ez a természet volt. Mivel ez állt hozzám a legközelebb, az első időszakban tájképeket festettem, és közben kikísérleteztem különféle stílusokat, színeket, amiket aztán átültettem városrészletekbe és más képzőművészeti témákba" – mondta.

Természetesen felmerült a kérdést, festményeivel mit szeretne érzékeltetni? A katonaművész elárulta: „Van egy festményem, amelynek címe »Mediterrán utcarészlet«. Ez nem egy konkrét meglévő utcát ábrázol, hanem egy érzést, ha valaki már járt mediterrán országban, és ránéz a képemre, rögtön eszébe jut neki az a hely, ahol ő járt. Vagy például az »Esős éjjel a városban« című festményem nagyszerűen visszaadja azt a hangulatot, amikor egy nyári este az ember elindul egyedül, barátaival, vagy párjával egy kicsit kikapcsolódni, de előtte volt egy kis zápor, és vizes a talaj, az utcák lámpáit már felkapcsolták, a vendéglátóhelyek, kirakatok fényei már világítanak, és mindez visszatükröződik, visszacsillan az aszfalt víztócsáiból. Ha a néző megtekinti a festményemet lehet, hogy eszébe jut, ő is átélte már ezt a történetet és érzést valaha. Összességében azt mondhatom el a képeimről, hogy a hangulat a lényeg nem pedig a konkrétum. A festészet számomra a színekről szól, nem pedig a nagy, tömör formákról."

Az alkotó művészetének lényegéről és stílusáról elárulta, hogy: „olyan érzéseket, gondolatokat viszek fel a vászonra, melyek visszaköszönhetnek a néző számára. Fontos számomra, hogy a tárgyak mögötti világot elevenítsem meg. Amikor valaki ránéz a festményemre a sok szín és a vastagon felpakolt festék vibrálását látja, egyfajta dinamizmust. Az alkotás folyamán ez a konkrét tárgyak esztétikai megjelenítésén túlmutató képesség szinte ösztönösen lelkemből fakadóan jelenik meg, mozgás és érzések, hangulatok egy mozdulatlan felületen, amennyiben ezt valamennyire sikerül megvalósítanom a néző fel tudja eleveníteni a saját emlékeit, élményeit érzéseit. A szakértők szerint a festészetem nem képvisel egy konkrét irányzatot, mert több hatás keveredik benne, többek között impresszionista és pointilista is."

„Kezdetektől fogva máshogy tekintettem az égre, és ezáltal a természet »produktumaira« is" – mondta. „Beosztásomból adódóan 1991 óta folyamatosan nyomon követem a felhőket és az eget, és ez az úgynevezett vizuális észlelés nagyban elősegítette a festői látásmódom kialakulását."

A katonaművésznek több kiállítása is volt már, legutóbb október 15-én nyílt az MH86 Szolnok Helikopter Bázis tiszti kaszinójának különtermében, amelyet jövő év január végéig lehet megtekinteni. Tavasszal pedig a Honvéd Kulturális Központ Stefánia Galériájának előterében csodálhatták meg az érdeklődők az alkotó festményeit, valamint évente két-három alkalommal csoportos kiállításon is részt szokott venni a zászlós, a Honvéd Kulturális Egyesület képviseletében, Szolnokon.  A következő kiállítását decemberben szeretné megtartani ugyancsak Szolnokon.

„Ami a művészet terén elképzelt jövőmet illeti, úgy érzem, van még előrelépés, amit még ki lehet magamból hozni, azt maximálisan szeretném, hogy a felszínre törjön, hiszen egy festmény csak akkor van befejezve, amikor az alkotó aláírja" – mondta zárszóként a katonaművész.