A haza szabadságáért adták életüket

Az államtitkár az aradi vértanúk napja alkalmából tartott megemlékezésen elmondta: az 1848-49-es szabadságharcot követő megtorlás éveiben nem szabadott emlékezni a 13 vértanúra, vagy a Budapesten főbe lőtt Batthyány Lajos miniszterelnökre és a majd 160 kivégzett honvédra, a hadifogságba hurcoltakra, illetve azokra, akik emigrációba kényszerültek. „A társadalom megrendült, a gyász mindenkit megrázott, alig volt család, amely ne lett volna érintett a katasztrófában, de, ahogy erősödött a nemzeti önbecsülés, szabadabbá lett az emlékezés is, az addig tiltott kegyelet".

Aztán 1861-ben „megmozdult" Arad, gyűjtés indult a kivégzett 13 vértanú emlékének megörökítésére. A városban felállított emlékmű a nemzet közös emlékezete késztette, tisztelet a hősök előtt, akik között nem csak magyarok, hanem más nemzetiségűek is voltak – „de mindannyian a magyar szabadságért adták életüket". A XX. századi háborúk és diktatúrák „árnyékában" az aradi emlékműre már csak kevesen emlékeznek, hiszen 1925-ben lebontották, és csak 1999-ban állították fel újra – mondta.

Vargha Tamás szerint az emlékmű ma is azt jelképezi, hogy 1848-49-ben egységesség vált a magyar nemzet, egységessé a gyászban, a történelmi emlékezetben és a kegyeletben. „Ez az ország mutatkozik meg a mai gyásznapon is, amikor a nemzetünket lesújtó és tetszhalál közeli állapotba sodró tragédiára (…) méltó módon emlékezünk".

A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra, valamint az ugyanezen a napon Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékeznek.

Fotó: Tóth László