A honvédelem nemzeti ügy
Szöveg: Révész Béla | 2017. február 20. 9:28A közelmúltban hirdette meg dr. Simicskó István honvédelmi miniszter a Magyar Honvédség tíz évre szóló fejlesztési programját, a Zrínyi 2026-ot. Ennek szerves részét képezi a Honvédelmi Sportszövetség (HS) megalakítása is.
Mi volt az elsődleges oka a Honvédelmi Sportszövetség megalakításának?
A honvédelem, mint nemzeti ügy hívta életre. A Magyar Honvédség és a haderő megújítását célzó Zrínyi 2026 program részeként hirdette meg dr. Simicskó István honvédelmi miniszter azzal a jól behatárolt céllal, hogy a HS szervesen illeszkedjen a tartalékos rendszer megújulási struktúrájába. Miként a tárcavezető már többször hangsúlyozta, Magyarország védelmi képessége három alappillérre épül: a NATO-tagságra, a Magyar Honvédségre, valamint az állampolgároknak a honvédelem ügye iránti elkötelezettségére, áldozatvállalására. Utóbbi kapcsán a társadalom és a honvédség közötti kapcsolat erősítését, a kapuk szélesre nyitását szorgalmazzuk, ehhez pedig kiváló lehetőséget nyújt egy olyan szövetség létrehozása, ahol az állampolgárok önkéntes alapon adhatják ehhez a kapcsolatrendszerhez a maguk tudását, értékeit. 2004-ben, a sorkötelezettség felfüggesztésével a társadalom és a honvédség viszonya átalakult. Úgy gondoljuk, a társadalom megszólítása a honvédelemmel – mint közös, nemzeti üggyel – kapcsolatban a sporton keresztül, egy átfogó, nagyszabású rendszerrel még inkább lehetséges.
Alapvetően mely korosztályokat kívánja megszólítani a sportszövetség?
A fiatalok elérése a legfontosabb feladatunk. Miután az önkéntes tartalékos haderő utánpótlásának bázisát ők adják, minden lehetőséget megragadunk, hogy népszerűsítsük körükben a katonai szolgálatot, a Magyar Honvédséget, magát a honvédelmet, erősítsük bennük a felelősségvállalás érzését. A HS, mint köztestület a honvédelmi miniszter által benyújtott törvénytervezet alapján jött létre. Az Országgyűlés tavaly november 22-én szavazott róla, és a javaslat sikerét jól jelzi, hogy 154 igen, 3 nem szavazattal és 35 tartózkodással fogadták el. A köztestület elsődleges feladata, hogy egy komplex, részleteiben árnyalt honvédelmi nevelési programot valósítson meg. A sportszövetség elgondolásában ráadásul hangsúlyos elemként jelenik meg az ifjúsági tagozatként működő, brit mintát követő, de a magyar hagyományokon alapuló kadétrendszer kialakítása is. Ez leginkább a honvédelmi nevelés azon programját foglalja magában, amely a tanórai és az azon kívüli foglalkozásokat tudja egyesíteni. Így a jövőben már tanórán kívül is, szabadon választott, szakkör jellegű, de erős szakmai alapokon nyugvó tevékenységre is lesz lehetőség a Honvédelmi Sportszövetség égisze alatt. Éppen a szakmaiság miatt lényeges, hogy ezek a szabadidős tevékenységek szigorúan a Magyar Honvédséggel együttműködve, kontrollált és biztonságos körülmények között folynak majd.
Kun Szabó István
Hol tart jelenleg a megalakulás és a szervezés?
A törvényben meghatározottaknak megfelelően, 2017. január 11-én hét alapító taggal sor került az alakuló ülésre. Az alapítók a Honvéd Sportegyesületek Országos Szövetsége, a Budapesti Honvéd Sportegyesület, a Magyar Sportlövők Szövetsége, a Magyar Tartalékosok Szövetsége, a Magyar Vívó Szövetség, a Magyar Judo Szövetség, valamint a Magyar Technikai és Tömegsportklubok Országos Szabadidősport Szövetsége. Lefektették a szövetség alapszabályát, megválasztották a kilenc főből álló irányító testületet, valamint a felügyelőbizottságot. Hangsúlyozom, hogy a HS tagjai csak civil szervezetek lehetnek, tehát a jelentkezők nem közvetlenül a Honvédelmi Sportszövetségnek lesznek tagjai, hanem ezeknek a civil szervezeteknek. A sportszövetség ernyőszervezetként funkcionál azon jelenlegi és a későbbiekben csatlakozó tagok koordinációjában, amelyek vállalják a honvédelmi nevelési program megvalósítását. Rövid időn belül megkezdi munkáját az az apparátus is, amely a törvényben előírt működtetési kötelezettségeket látja el.
Melyek a következő időszak legfontosabb célkitűzései?
Az irányelvek egyértelműek: a honvédelmi nevelést alapvetően a sporton keresztül kell segíteni úgy, hogy a sportszövetség célkitűzése tökéletesen szinkronban legyen a tartalékos rendszer megújításának koncepciójával. Ebből adódik, hogy első körben elsősorban a megyeszékhelyeken, helyőrségekben kezdi meg működését a szövetség, ahol a Magyar Honvédség infrastruktúrája lehetővé teszi a szakszerű kivitelezést; gondolok itt a lőterek kialakítására, vagy a kifejezetten katonai jellegű technikai sportokra, mint az ejtőernyőzés vagy a búvárkodás. Ez összhangban lesz a megújuló tartalékos rendszerrel, amely szintén területi alapon, járási szintre lebontva működik majd. A Honvédelmi Sportszövetség gyakorlatilag nyitott kaput jelent majd az önkéntes tartalékosság felé.
A honvédség és a társadalom között kiváló kapcsolódási pont a sport.
Toborzási feladatokat is ellát a szövetség?
Nem. A célunk nem a direkt toborzás, hanem a minél erősebb, szilárdabb kapocs megteremtése a társadalom és a honvédség között. Megszólítjuk az embereket, elsősorban természetesen a fiatalokat, akik valamilyen késztetésből, önkéntes alapon részt szeretnének venni ebben a folyamatban. Mi erre nyújtunk lehetőséget. Ez a szervezet képes arra, hogy olyan speciális honvédelmi ismereteket adjon tagjainak, amelyeket kamatoztatni tudnak nemcsak mindennapi életük során, de abban az esetben is, ha akár a megújuló tartalékos rendszerhez, akár a Magyar Honvédséghez szeretnének csatlakozni.
Mekkora tagsági létszámmal lennének elégedettek?
Nem létszámban, feladatokban gondolkodunk, de azok sikeres elvégzéséhez természetesen a lehető legtöbb ember bizalmát el kell nyernünk. Előírt határidők sincsenek, ám magunknak kidolgoztunk bizonyos szempontok alapján egy ütemtervet, amit szeretnénk tartani. Még januárban sor került a második elnökségi ülésre, ahol a minisztériumi programot szem előtt tartva meghatároztuk azokat a feladatokat, amelyeket prioritásként kezelünk a megvalósítás során.
Melyek ezek?
Kiemelten kezeljük az országos lőtérfejlesztési programot. A sportlövészet népszerűsítésének célja a fiatalok között a nemzeti önvédelmi képességünk javítása. Komoly, nagy ívű, többfunkciós fejlesztésről beszélünk. De nemcsak lőtereket hozunk létre, hanem olyan közösségi helyszíneket, ahol a Honvédelmi Sportszövetség egyéb tevékenységei is folyhatnak. Ezek a létesítmények a helyi közösség iránti elköteleződést és az egymás iránti felelősségvállalást is elősegítik. A másik kiemelt elem a gépjárművezetői program. Ez egy olyan speciális képzés lesz, amely a civilek számára a lehető legkedvezményesebb áron biztosítja a gépjárművezetői engedély megszerzésének lehetőségét, az önkéntes tartalékos katonai szolgálat vállalása esetén.
Az öt szakterületi tagozat közül az egyik a kézitusa sportágakért felel.
Milyen tagozatokból áll a HS, melyek azok a sportágak, amelyeket kiválasztottak?
Öt szakterületi tagozatot hoztunk létre, figyelembe véve a minisztériumi célkitűzéseket és a törvényben foglaltakat. Ezek a lövészetért, a kézitusa sportágakért, a technikai sportokért és gépjárművezetésért, az általános honvédelmi sportért felelős tagozat, valamint a kadét és tartalékos tagozat. A szakmai munkát öt alelnök fogja össze és irányítja. A kiválasztott sportágaknál elsősorban azt vettük figyelembe, mennyiben járulhatnak hozzá a Magyar Honvédség hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos állománya utánpótlásbázisának biztosításához. Előnyt élveznek az általános lövész alapismeretek, valamint a speciális műszaki ismereteket és eszközöket igénylő tevékenységek, például a sportrepülés, az ejtőernyőzés, a búvárkodás, a modellezés, illetve a rádióamatőr-tevékenységek.
Hogyan kívánják finanszírozni a sportszövetség működését?
Közfeladatot ellátó köztestületről van szó, így a Honvédelmi Minisztériumon keresztül központi költségvetésből, szigorúan a jogszabályokban megfogalmazottak alapján finanszírozzuk a projektet. Tagdíjat nem szedünk. Az átlátható gazdálkodás biztosítása érdekében a szervezet munkáját egy független szakértőkből álló felügyelőbizottság ellenőrzi, amelynek tagjait három évre választják. A szövetség minden év március 31-ig beszámolót köteles készíteni tevékenységéről és gazdálkodásáról, amelyet a honvédelmi miniszternek nyújtanak be.
Kezdetben több kritika is érte a törvénytervezetet. Ezek némelyike azt fogalmazta meg, hogy a Honvédelmi Sportszövetség révén az oktatási intézményekbe beférkőzik majd a pártpolitika.
Maga a törvény is kimondja, hogy a Honvédelmi Sportszövetség politikától mentes szervezet. Azok az alapító szervezetek, amelyek létrehozták, önmagukban is garanciát nyújtanak erre. Egy civil törvény alapján életre hívott köztestületről beszélünk, amelyben nincs helye sem pártpolitikának, sem bármilyen ideológiai irányzatnak.
A Honvédelmi Sportszövetség kiemelt feladata a fiatalok megszólítása.
A másik, többször elhangzott ellenvetés az volt, hogy a HS egyfajta militáns képzést akar ráerőltetni a diákokra.
Szó sincs ilyesmiről. A Honvédelmi Sportszövetség lehetőséget nyújt arra, hogy a honvédelmi sportokon keresztül fejlődjön a nemzet önvédelmi képessége. Olyan ismereteket, felkészültséget ad, amelyből mind az egyén, mind a közösség profitálhat. Elég merész egy ilyen törvényi szabályozással és garanciákkal működő szervezetre ráhúzni a militáns jelzőt, már a felvetés sem lehet komoly. Megjegyzem, mielőtt kidolgoztuk volna az alapkoncepciót, tüzetesen tanulmányoztunk jól működő külföldi példákat, olyanokat, ahol hasonló módon vonják be a társadalmat a honvédelem ügyébe. Ilyen rendszer jól prosperál Franciaországban, Lengyelországban vagy Dániában is.
Milyen eredménnyel lenne elégedett néhány éven belül?
Ha minél több fiatal elkezdene sportolni, s ezzel párhuzamosan megismernék a hazaszereteten alapuló értékrendet, a felelősségvállalás, az önkéntes áldozatvállalás és a honvédelem fontosságát. Emellett szeretnék látni egy erős tartalékos rendszert, amely feltétele egy szilárd személyi bázison álló, jól fejlődő hadseregnek.
Olyan sportágakat választottak ki, amelyek biztosíthatják a Magyar Honvédség hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos állományának utánpótlását.
Fotó: Rácz Tünde, Szabó Lajos zászlós és Tóth László
Forrás: Magyar Honvéd 2017. február
