A már jól prosperáló rendszer további fejlesztése a cél

A parancsnok rámutatott: 2014-ben már nem tapasztaltak tömeges beáramlást, sokkal inkább a folyamatos jelentkezések és szerződéskötések jellemezték az elmúlt évet, és beindult egyfajta fluktuáció is, ez azonban természetes velejárója minden hasonló rendszernek. „Sikerült azonban megvalósítanunk egy másik célt is" − tette hozzá. „Korábban a szolgálati járandóságban részesülők alkották az állomány túlnyomó többségét, eleinte közülük került ki az önkéntes műveleti tartalékosok 96-98 százaléka. A cél ezt követően az volt, hogy nyissunk a fiatalabb korosztály felé is, amit kemény munkával sikerült is megvalósítani, így mára már 15-18 százalékra tehető azoknak a szerződéssel rendelkező fiataloknak az aránya, akik még nem rendelkeznek semmiféle katonai múlttal. Úgy gondolom, ilyen rövid idő alatt ez jó eredmény, és azt is mutatja, merre lehet fejlődni. Még ma is akadnak szolgálati járandóságosok, akik jelentkeznek, a fő célcsoportot azonban ma már egyértelműen a fiatalok jelentik, ami természetesen hosszú távú befektetést is jelent."

Mindez magától értetődő, hiszen a szolgálati járandóságosok köre zártnak tekinthető. „Nagyon elégedettek vagyunk velük is, és nagy előny, hogy bent vannak a rendszerben: olyan szakmai tapasztalattal rendelkeznek, amely mind a kiképzés, mind az alkalmazás terén gyors eredményeket hozott. Gyakorlatilag alig kellett kiképezni őket húsz-harminc évnyi tapasztalat után, katonai feladatokban is gyorsan bevethetők, és átadhatják a tapasztalataikat azoknak a fiatalabbaknak, akik ezek nélkül kerülnek a rendszerbe. Arányuk ugyanakkor nem fog már nőni, ez a réteg nem termelődik újra, vagyis a reális célkitűzés az, hogy tíz-tizenöt éven belül a rendszer többségét már ne ők alkossák" − emelte ki Vanyur ezredes. „Kiemelt cél, a fiatalok bevonzása mellett, a volt szerződéses katonák érdeklődésének felkeltése a rendszer iránt, hiszen ők ugyanolyan képességekkel rendelkeznek, mint a szolgálati járandósággal rendelkező kör, viszont fiatalabbak, kiképzettségük is frissebb. E téren mindenképpen erősíteni szeretnénk 2015-ben."

December végén az ezredes együttműködési megállapodást írt alá a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. vezérigazgatójával. Ennek értelmében a kecskeméti cég lett az országban az első olyan nemzetközi vállalat, amely hosszú távon kíván együttműködni a honvédséggel az önkéntes műveleti tartalékos szolgálat népszerűsítése érdekében a duális képzésben részt vevő, gyakorlati idejüket a vállalatnál töltő egyetemi és főiskolai hallgatók körében. „Szeretnénk ezen a téren is előrelépni a következő években" − mondta a megállapodásról Vanyur Tibor. „Ez egy tőkeerős, a versenypiacon jelen lévő cég, a mi szándékunk pedig az, hogy kicsit megfordítsuk az együttműködést a gazdasági szféra hasonló szereplőivel. Eddig ugyanis az egyes személyeket értük el elsősorban, és rajtuk keresztül léptünk kapcsolatba a munkáltatókkal, itt azonban már a kisebb és nagyobb munkáltatók elérése került a fókuszba. Velük ismertetjük meg a rendszert, rajtuk keresztül érjük el a potenciális érdeklődőket. A Knorr-Bremsével kötött megállapodás esetében muszáj kiemelnem a kecskeméti iroda állománya által elvégzett kitűnő előkészítő munkát, amely által sikerült felkelteniük a cég vezetőinek érdeklődését. A munkáltatók számára nagyon fontos egyértelművé tennünk, mit tud hozzáadni a honvédség a dolgozóik szakmai fejlődéséhez, emberi kvalitásaihoz, hiszen ezek fontos katonai értékek: pontosság, csapatban történő munkavégzés, utasítások adása és végrehajtása."

Szintén újdonság a tartalékosok szervezett keretek között történő bevonása a hadisír-gondozási feladatokba, amelyet az MH HKNYP a HM Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztállyal közösen valósít meg. „Eddig elsősorban lelkes civilek, egyesületek, iskolák vagy a katonai szervezeteknél dolgozó, ilyen érdeklődésű emberek jártak élen ebben a munkában. Innen támadt a gondolat Töll László ezredes úrral közösen, hogy tegyük szervezettebbé, egységesebbé, átláthatóbbá a folyamatot. Mivel nekünk minden megyeszékhelyen van irodánk vagy központunk, az elöljárók jóváhagyása után léptünk a kérdésben. Ezek nem mindennapos, állandó feladatok: jól eltervezett feltárásokról, sírgondozásról, karbantartásról van szó, amely tökéletesen illeszkedik a tartalékosok jól megszervezett éves tevékenységéhez."

2015-ben az MH HKNYP természetesen tovább folytatja a toborzást. „A tartalékos rendszer bővítése mellett a szerződéses katonai szolgálatra való toborzás is határozottabbá válik, hiszen a katonai szervezetek komoly létszámhiánnyal küzdenek" − mutatott rá Vanyur Tibor. „Bővíteni szeretnénk a munkáltatók irányában megkötött együttműködéseket, és elindult az ÖTR fejlesztési elgondolásának kidolgozása is a HM Tervezési és Koordinációs Főosztály által. Tavasszal pedig a tervek szerint ismételten konferenciát szervezünk a rendszerrel kapcsolatban."

Az önkéntes védelmi tartalékosok esetében jelenleg is folyamatban van egy átszervezés, amelynek révén egy egységes vezetésű dandárba vonják össze a laktanyák, katonai objektumok őrzés-védelmét végző tartalékosokat. „Szeretnénk emelni a kiképzettségi szintet, és minél jobban be akarjuk vonni a védelmiseket is a honvédség feladataiba, például a gyakorlatokon történő részvétel vagy a kiképzés intenzívebbé tétele, illetve egyéb más katonai feladatok végrehajtása által. Ezen a téren eredményesen működünk együtt a védelmi tartalékosok munkáltatójával, a HM Ei Zrt.-vel. Összességében tehát az a cél, hogy a prosperáló rendszer tovább fejlődjön, eredményesen működjön. Mert nem kétséges, hogy működik: az elmúlt években több ezer behívás történt, a tartalékosok aktívan részt vesznek a katonai szervezeteknél a békeidős feladatok végrehajtásában is."