A Nagy Háború gyomornézetből
Szöveg: Takács Vivien | 2016. június 26. 13:02Mire használták a gulyáságyút az étkezésen kívül? Mire volt még jó a rohamsisak, ha éppen nem hordta azt a katona? Hogyan zajlott az étkeztetés az első világháborúban? Ezekre és sok más hasonló kérdésre kapunk választ, ha elolvassuk a napokban megjelent „Gulyáságyú és rohamsisak – A Nagy Háború gyomornézetből” című könyvet, amelyet a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban mutattak be.
S. Nagy Anikó a könyvet férjével, Spekál Józseffel írta közösen. E kötet egy kibővített változata a tavaly bemutatott, „Gulyáságyú és rohamsisak" címmel megrendezett kiállításnak, amelyet szintén a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban lehetett megtekinteni. A tárlat harctéri enteriőrök, valamint korabeli ritkaságok segítségével − a hátországi és harctéri helyszíneken keresztül − mutatta be az ellátás meghatározó mozzanatait a hadba vonulástól az 1918-as összeomlásig.
A szerzőpáros elmondta: a gulyáságyúval már az 1880-as években kísérleteztek. Elsőként az orosz hadseregben rendszeresítettek mozgókonyhát, az 1904–1905-ös orosz–japán háborúban kiváló eredménnyel alkalmazták még a japánok is, amikor hadizsákmányként használatba vették. Azonban nemcsak főzésre használták ezt az eszközt: mint elhangzott, tetűirtásra is hasznosították. A fehérneműből a tetveket, ahogy akkor nevezték, az „apró oroszokat" úgy irtották ki, hogy egy-két gulyáságyút átalakítottak, amelyekben étel helyett vizet főztek. A fehérneműket beletették egy ládába, beindították a szerkezetet, és a túlnyomásos forró gőz elpusztította a bogarakat.
S. Nagy Anikó azt is elmondta, hogy ha a rohamsisakok éppen nem a bakák fejét védték, akkor ebbe tették az összegyűjtött zöldségeket, azaz kosárnak használták, továbbá főztek bennük, valamint egy süteményt is elneveztek róluk, aminek a receptje megtalálható a könyvben.
A mű negyvenöt fejezete közérthető és élvezhető nyelven tárja az olvasó elé a háború menetét, az élelmezés összekapcsolását a gazdasági lehetőségekkel és a hátországi szabályozásokkal.
Fotó: a szerző felvételei
